Mint minden középiskolában, így, augusztus végén, alig egy leheletre az évkezdéstől,  bevett szokás, hogy az intézményben tanulmányokat kezdő elsősöket „Gólyatábor” keretében köszöntik. Avatják „taggá”. CSALÁDTAGGÁ. Merthogy az előttük álló évek nagy részét együtt fogják tölteni, nagy család módjára, ahol ők a gyerekek, és tanáraik vállalják a megtisztelő-és nehéz szülőfeladatot.

A pápai KÖZGÁZ sem kivétel a fenti hagyomány alól: augusztus 28-29-én szervezték a gólyatábort, melynek profi kivitelezésében az iskola „apraja-nagyja” lelkesen munkálkodott: közgázos diákok és nevelőik sürgölődtek e két napon, hogy az „Újakat” méltóképp fogadják, játékos szeretettel vezessék be őket a nagy nevű alma máter életébe. A fő programfelelős Somogyi Katalin tanárnő volt, aki a közgázos diáksereg tanórán kívüli hétköznapjainak meghatározó mozgatórugója. Energia-és ötletbombaként maga köré gyűjtve jó pár ügyes tanulót, valósította meg „gólya-álmát”: forgószínpad-szerűen egymást követő, izgalmasabbnál izgalmasabb feladatokkal igyekeztek „kifárasztani”, próbára tenni az elsősöket. A két napos dzsembori minden pillanata játékról, jókedvről, szeretetről, „családépítésről” szólt. A fáradhatatlan és kifáraszthatatlan elsősök dúskáltak a programokban: volt kézműves foglalkozás, tánctanulás, játékos statisztika, marketingverseny, hagyományőrzés. Akinek mindez kevésnek bizonyult, labdajátékokban vezethette le fölös energiáit.

A feladatok kavalkádjától megrészegült elsősökre osztályfőnökeik és a felügyeleteket vállaló tanárok felügyeltek. Természetes, a „felvigyázás” mellett szurkoltak, segítettek, együtt nevettek, izgultak a versenyzőkkel, akik minden feladatot dicséretre méltó fegyelemmel és természetesen hatalmas lelkesedéssel oldottak meg.

A nagy munkában lévők pocakfeltöltéséről az iskola közelében lévő étteremben gondoskodtak. Minden elsős kollégiumi ellátásban részesült-így még az „éjszakaleple alatt” is folytatódhatott az ismerkedés.

A két napos szellemi és ügyességi feladatok csapattá, kis családdá kovácsolták a bejövőket, akik a jövő heti „éles” iskolakezdéskor már „régi” ismerősként köszöntik egymást, tudni fogják, hol, mi található az iskolában, s azt is, milyen kérdésükkel, kit és hol kereshetnek.

Fontos ez az évindító játékos ismerkedés. Alapja lesz a közgázos éveknek.

Az idei, a mostani gólyatábor stabil alap. Örök élmény. Profi munka.

Melynek eredménye minden bizonnyal az elsősök későbbi szép teljesítménye lesz.

Ahogy ez már egy jól összeforrott családban megszokott.

Ezen beszámoló végén tisztem, hogy a fenti esemény sikerében oroszlánrészt vállaló diákokat felsorojam-örömmel és büszkeséggel teszem. KÖSZÖNET tehát áldozatos és ügyes segítségükért a következő tanulóknak: Kerper Anna, Őri Boglárka, Barti Hanna, Bódi Annabella, Halpen Odett, Nagy Johanna, Vincze Lilla, Gábriel Boglárka, Tischler Mercédesz, Gallen Patrik, Németh Patrik, Végh Benjamin, Auer Zsófia, Kovács Nikolett, Németh Bettina, Németh Mónika, Szórádi Brenda, Vecsei Cintia, Bakai Rebeka, Csukárdi Kata, Szanyi Kata, Pintér Mercédesz, Soós Dorottya, Polauf Gergő, Bódi Kornél, Major Vivien, Talabér Dominika, Farkas Fruzsina.

Nem kis büszkeséggel tölt el az a tény is, hogy sok diákunk, bejelentkezés, konkrét feladatvállalás NÉLKÜL is ITT volt, segített, részt vett a programokon. Együtt izgult, örült, bosszankodott, ámult és élt velünk ebben a két sokáig emlékezetes napban.

Czobor Andrea