Kedves Olvasó!

Néhány gondolattal és fényképpel szeretnénk megmutatni Neked, hogy a 2015-2016-os tanév elején is milyen sok programban vehettek részt a Pápai SZC Gazdasági Szakközépiskola kollégiumának diákjai.

Szeptemberben az év eleji közgyűlésen a tavalyi év közösségi munkájának és tanulmányi eredményének értékelésére, illetve az elmúlt tanév ismertetésére került sor a Kollégiumi Diákönkormányzat segítségével. Előadóink voltak: Fülöp Regina tanulmányi felelős, Tóth Rebeka társadalmi felelős és Bali Zsófia diákönkormányzat elnök helyettes. Részt vett az eseményen Karnerné Pethő Katalin ig. helyettes asszony, aki sok hasznos tanáccsal látott el bennünket.

A közgyűlésen a 2015-2016. tanév programjainak ismertetése is megtörtént, majd végül megválasztottuk Mesterházy Martint DÖK tagnak a fiúk képviselőjeként.

Szabó Viktória, egy volt kollégista ismét meglátogatta egykori középiskoláját. Mesélt koleszos élményeiről, többek között arról, hogyan lehet megviccelni a nevelőtanárainkat. Persze Erika néni csendre intette. :)))  Nagyon szeretett kollégista lenni.

Jelenlegi tanulmányairól is beszélt, szereti a főiskolát, ahová jár, a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli karán fog diplomázni. Természetesen angliai életéről is regélt, mely meghatározó időszak volt. Au pair-ként dolgozott, egy családnál foglalkozott két kisfiúval. Nagyon sokat tapasztalt, hisz nemcsak a gyermekeket szerette meg, velük foglalkozott, hanem angol nyelvtudása sokat fejlődött, kinn iskolába is járt.

Kollégiumi élményeiről, saját benyomásairól az alábbi, utólag elküldött levelében olvashattok:

„Látogatás egykori iskolám kollégiumában

  A közelmúltban az a megtiszteltetés ért, hogy látogatást tehettem volt iskolám kollégiumában egy előadás alkalmából meghívott egykori diákként. Középiskolásként, ha egy volt diák vagy kollégista tartott előadást, esetleg a nevelők/tanárok meséltek róluk, mindig figyelmesen hallgattam a mondanivalójukat, hiszen sosem lehet tudni, mikor mesélnek olyan lehetőségekről, élményekről, aminek hatására én is belevágok egy kalandba, ami megváltoztathatja az ember életét. Természetesen sokszor eljátszottam azzal a gondolattal, hogy milyen jó érzés lenne, ha egyszer, pár év múlva én lehetnék az a volt diák/kollégista, akit visszahívnak és megkérik, hogy meséljen az élményekről, emlékekről, arról, hogy mit is adott neki a kollégium.

  Kilenc évvel ezelőtt félénken léptem be a kollégium ajtaján, hiszen egy teljesen új világ várt rám. Megszűnt az otthon által nyújtott mindennapi állandóság, meg kellett tanulni önállónak lenni, alkalmazkodni és részben egyedül boldogulni. Szerencsére a nevelőtanárok már az első pillanattól azon tevékenykedtek, hogy ne érezzük magunkat elveszettnek, kedvességükkel és segítőkészségükkel igyekeztek nekünk megteremteni egy olyan kollégiumi légkört, amiben mindenki otthon érezhette magát. Ahogy teltek a hetek, egyre jobban otthonának tekintette mindenki a kollégiumot. Megszoktuk a napirendet, összeismerkedtünk a felsőbb évesekkel, összecsiszolódtunk a szobatársakkal, barátságokat kötöttünk és egy idő után már a közös csoportba tartozó lányokkal szinte egy nagycsaládot alkottunk a nevelőtanárokkal az élen, akik hétfőtől péntekig mindenki második anyukáját jelentették. Hozzájuk fordulhattunk tanácsért, elmondhattuk nekik, ha éppen valami bántott minket, segítettek megoldani az esetleges nézeteltéréseket a lányok között, figyeltek ránk, hogy rendesen tanuljunk és felkészüljünk az órákra.

Sok mindent kaptunk a kollégiumtól az ott töltött évek alatt. Rengeteg élményt és emléket, amik, ha eszünkbe jutnak, mindig mosoly ül az arcunkra. Jó visszagondolni a csoportfoglalkozásokra, ahol késő estébe nyúlva beszélgettünk a legkülönbözőbb témákról, a kollégiumi rendezvényekre, fakultatív kiállítás látogatás és színház lehetőségekre, egész napos vidéki kirándulásokra és a megyei sportnapokra, ahol sikerült minden évben eredményesen szerepelnünk. Mindezek mellett a legfontosabb, amit kaphattunk, úgy vélem azok a barátságok, amik egy életre szólnak. Az együtt töltött kimenők, tanulószobák és esték alatt olyan szoros kötelék, barátság alakult ki közöttünk, amik hosszú évekkel a kollégiumtól való elbúcsúzás után is megmaradtak. Van, akikkel napi kapcsolatban van az ember, van, akikkel csak ritkán tud beszélni/találkozni, hiszen az élet sokfelé sodort el minket, de ők mindig a barátaink maradnak, és bármikor találkozunk, újra úgy tudjuk folyatni a beszélgetéseket, mintha csak tegnap váltunk volna el egymástól.

  Jó érzés volt újra eltölteni egy délutánt a kollégiumban. A nevelők töretlen szeretettel fogadtak, a nagyon jó kapcsolat még ennyi év elteltével is megmaradt. A lányok lelkesen hallgatták beszámolómat a kollégiumi emlékekről, élményekről és az azt követő évekről. Tisztában vagyok vele, hogy sok szülő félti elengedni a gyermekét kollégiumba és a diákokban is van egy kis félelem az újtól az ismeretlentől. Ezek a félelmek, érzések nálunk is megvoltak, de most már bátran ki merem jelenteni, hogy a középiskolai kollégium választása nagyon jó döntés volt. Megtanított önállónak lenni, sokkal nyitottabb lettem az élet dolgai iránt, nagyon jó közösségbe kerültem, rengeteg élménnyel lettem gazdagabb és nagyon jó barátokat szereztem, akikre lehet számítani. Ha egy-két leendő kollégista/szülő olvassa a soraimat, én csak azt tudom mondani, bátran vágjanak bele, ne féljenek a változástól és az ismeretlentől, hiszen minden egyes új élménnyel többek leszünk, formálódunk és válunk azokká a felnőttekké, akik nyitott szemmel közlekednek a világban és igyekeznek a lehetőségeikből kihozni a maximumot.”

(Szabó Viktória)

Október 13-án délután Margl Józsefné Eta néni iskola védőnő előadást tartott a 9. évfolyamnak az egészséges életmódról, a személyi higiéniáról. Érdekes és hasznos volt, Eta néni szavára mindenki nagyon figyelt.

A kollégium diákjai rendszeresen részt vehetnek kedden és csütörtökön Léránt Gábor tanár úr, kollégiumi nevelőtanár edzésein.  Az órák jó hangulatban telnek a test átmozgatása és formálása közben.

Október végén, Halloween közeledtével jelmezekbe öltözve vidám hangulatot tudtunk teremteni a kollégiumban és képeket készítettünk.

Minden évben megrendezzük a kollégiumi csocsó bajnokságot, melyen tanulóink összemérhetik játéktudásukat.   Az első három helyezett csokoládé jutalomban részesült.

Marika néni, Judit néni, Erika néni minden reggel osztályozza szobáink rendjét, ezt egy évben háromszor összesítjük.  A legrendesebb szobák jutalomban részesülnek.

Sudoku versenyen is részt vettünk november 11-én. Nagyon izgalmas volt, mert a sudoku nem könnyű, csak akkor, ha valaki már rájött, hogyan kell könnyen kitölteni. A 3. helyért több perces küzdelem volt.

A képeken az Olvasó láthatja, mennyi élményben van részünk.

Kíváncsian várjuk a kollégium további programjait.

                                                                                                                                                              Schönek Zsuzsanna

                                                                                                                                                              Porkoláb Kíra

                                                                                                                                                             Szeness Roberta

                                                                                                                                                               Soós Martina

Pápa, 2015. november 12.