A Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Technikum és Kollégium a nagy hagyományú Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium szellemi és kulturális örököse, városunk elmúlt nyolc évtizedének egyik meghatározó iskolája „A KÖZGÁZ”.

Iskolánk története

 

A Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium a Református Kollégium kereskedelmi tagozataként 1939. szeptember 1-jén 50 fiútanulóval kezdte meg működését – ezt az időpontot tekintjük az alapítás idejének –, s a szűkebb és tágabb környék gazdasági szakemberellátásának kielégítését szolgálta.

1945-ben az iskola kivált a közös igazgatásból, s ezzel megkezdte önálló működését. Az országos és megyei oktatási reformok hatására elnevezése a fejlődés során többször változott, miközben a kollégium épületéből a Pápai Állami Tanítóképző megszűnése folytán jelenlegi helyére költözött.

 

I. Az első évtized (1939-1949)

 

A kormány az 1934-es rendelkezéseivel elindította, majd az 1938-as intézkedéseivel betetőzte a középiskolai rendszer átalakításának folyamatát. Létrejöttek a középiskola alsó négy osztályára és a négyosztályos polgári iskolákra épülő líceumok, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolák.

Pápán 1938 szeptemberében a Református Kollégiumban megkezdték egy kereskedelmi tagozat létrehozásának előkészítését. Az erre vonatkozó javaslatot a gimnázium tanári kara terjesztette az intézmény fenntartója elé Fejes Zsigmond igazgató vezetésével.

A fenntartó, a Dunántúli Református Egyházkerület, miután elfogadta a javaslatot, a vallás- és közoktatási miniszterhez fordult pénzügyi támogatásért, melyet 1941-től helyeztek kilátásba.

A kezdeményezés legfőbb pártfogója a Református Kollégium gimnáziumának helyettes igazgatója, Rab István latin-görög szakos tanár volt, aki az 1939. május 6-án tartott iskolai szülői értekezleten rávilágított arra, hogy a kereskedelmi iskolának hármas célja van:

1. a tanulókat erkölcsös polgárrá nevelni

2. gyakorlati irányú műveltséghez juttatni

3. olyan szaktudással ellátni, melynek segítségével érettségi után azonnal elhelyezkedhetnek.

Miután olyan sok tanuló jelentkezett a kereskedelmi tagozatra, a főiskolai igazgatótanács 1939. augusztus 2-án tartott ülésén kimondta a kereskedelmi tagozat (Felsőkereskedelmi Iskola) első évfolyamának megnyitását és egy kereskedelmi-számtan szakos kereskedelmi iskolai képesítésű helyettes tanár alkalmazását.

Az új osztály elhelyezése 1939 szeptemberében még megoldható volt a Kollégium épületében, de azonnal megkezdték a Főiskola utca felőli telekrészen egy új épületszárny építésének előkészítését. 1941. március 11-én megkezdődött a munka, s 1942 elején a téli szünetről visszaérkező tanulók már el is foglalhatták az új épületszárnyat.

Mivel a kereskedelmi osztályok nem számítottak külön iskolának, Fejes Zsigmond kollégiumi igazgató, tanügyi főtanácsos volt a születő intézmény első igazgatója 1939-től 1941 szeptemberéig. Ezután vette át Rab István, az új gimnáziumi igazgató az irányítást.

Az első években az órák jelentős részét a gimnázium és a teológia tanárai tanították, közben fokozatosan kialakult a külön tantestület. Az első tanár 1939-ben Kiss László matematika-fizika szakos volt. 1941-ben érkezik Zimányi Alajos, aki vegytan-áruismeret-földrajz szakos, majd 1942 szeptemberében egyszerre ketten jöttek. A tanulók a kollégisták bordó diáksapkáját viselték, melynek oldalán egy fémjelvény különböztette meg őket a gimnazistáktól.

1942 szeptemberében nyílik meg a tagozat negyedik osztálya, s ezáltal teljessé lesz a kereskedelmi iskola. Először 1943-ban érettségiznek itt fiatalok.

Az alapítás első évében a felsőkereskedelmi iskolából a második évben kereskedelmi iskola lett, és 1948-ig ezen a néven (diáknyelven ’keri’) működött a Református Kollégium tagozataként.

A kereskedelmi iskola tanterve rengeteg speciális kérdés megoldása elé állította Rab István igazgatót, ezért az igazgatóság 1942-ben egy felsőkereskedelmi tanári képzettséggel rendelkező szaktanárt, dr. Sándor Józsefet nevezte ki az iskola élére igazgatóhelyettesi minőségben.

A kilenc évig „refkollos” tagozatként működő iskolánknak volt diákja Nagy László költő, műfordító, aki 1941-ben jeles tanulóként fejezte be Pápán a polgári iskola negyedik osztályát, s visszaemlékezéseiben így ír továbbtanulással kapcsolatos problémájáról:

„1941 őszén a református kollégium kereskedelmi iskolájába iratkoztam, nem a gimnáziumba, mert négy év latinját kellett volna nyáron megtanulnom. […] Magyartanárom Szathmáry Lajos a vásárhelyi Cseresnyés kollégium szervezője. A. Tóth Sándorhoz jártam külön rajzra. Látogattam a Képzőtársulatot, de verseimet nem mutattam. […] Veres Pétert a Kollégiumban láttam először. Kíváncsi voltam Zilahy Lajosra is. Elegánsan, zsebre tett kézzel a kitűnőek iskolájáról s lebombázott hazáról beszélt.”

Rendkívül élvezetes beszámolót küldött Ausztráliából Vitéz Marosszékyné Szügyi Viktória, aki az iskola első évfolyamának volt két évig tanulója. Leírja, hogy milyen sok problémát okozott egyedüli lányként a fiúiskolában.

„Nagyon gondosan el voltunk választva a gimnazista lányokkal együtt, nehogy probléma legyen! A 10 perces szüneteket a lányszobában Mariska néni védőszárnyai alatt kellett töltenem, és osztálytársainkat csak az órák előtti tanárokra váró percekben, vagy kirándulások alkalmával ismertük meg. […] Egyenruhát hordani nem volt kötelező, csak két fiúnak volt meg a fekete magyaros zubbonya, amiben a tablóhoz fényképeztek bennünket, így azokat igazgatta el a fényképész a 44 különböző méretű fiún és az egy szem lányon, rajtam.”

Az első tanulócsoport ötven fiútanulóval indult, a későbbi kereskedelmi osztályok létszáma is felette volt a negyven főnek. Az első leányosztályt az 1945-46-os tanévben indították el. Ezután fokozatosan kiépült a leánytagozat. Az A osztályokba lányok, a B osztályokba fiúk jártak.

Az 1944/45-ös tanévben magyar, majd szovjet hadikórház működött a Kollégium épületében, s ezt az időszakot a tanulók az Ókollégiumban vészelték át. Itt érettségizett 1945-ben Nagy László is.

Az 1945/46-os tanévtől kezdve a kereskedelmi tagozat viszonylagos önállóságot kapott: külön megbízott igazgatója lett dr. Sándor József személyében, aki megszervezte a felnőttek tagozatát, melynek hallgatói 1949 nyarán érettségiztek 25 fővel.

A kereskedelmi középiskola 1948. október 31-ig a Református Egyházkerület fennhatósága alatt működött, 1948. november elsején államosították. Ezzel a Kollégiumnak meg kellett válnia a kereskedelmi iskolától, mely ettől kezdve önálló intézményként élte a maga életét az addigi tantestülettel és igazgatóval.

Az államosítás után rövid időn belül megalakult a középiskolások helyi érdekvédelmi szervezete, a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének iskolai csoportja. Kinevezték a 11 tanulóból álló iskolai bizottságot, előre meghatározva feladatát.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után az ifjúsági szervezet működése lehetetlenné vált. Az újjáalakított kommunista párt létrehozta saját ifjúsági szervezetét, a KISZ-t, mely 1957 tavaszán kezdett el szerveződni az iskolában. Feladata a szocialista társadalom építésének szolgálata, harc a párt célkitűzéseiért, és az ifjúság kommunista szellemben való nevelése. Létszáma 1960-ra elérte a tanulólétszám kétharmadát. Ebben az évben vette fel Geisler Eta nevét. Számos túra, hazafias ünnepély és egyéb színvonalas rendezvény kezdeményezése fűződik e szervezet nevéhez.

 

II. A változások és a felemelkedés kora (1949-1968)

 

1949 őszén a tanévet új vezetővel kezdte az iskola. Czuhavölgyi László lett az igazgató, aki Pécsről került Pápára. Az eddigi megbízott vezető, dr. Sándor József továbbra is a testület tagja maradt.

A személyi kultusz idején a kereskedelmi tevékenység átmenetileg háttérbe szorult, így az iskola helyzete is bizonytalanná vált. Jól megmutatkozott ez a profilkeresésben, melyet a váltakozó elnevezések is tükröztek. 1949-től Közgazdasági Gimnázium volt a neve, melyet 1950-ben Közgazdasági Középiskolára változtattak, 1952-től pedig – mikor a szakképzést nyújtó középiskolák országszerte technikumokká szerveződnek - Közgazdasági Technikum néven szerepel.

1955-től az ország ipari fejlődésének hatására ipari tagozatúvá alakítják, majd a mezőgazdaság kollektivizálásával 1958-tól az ipari mellett mezőgazdasági tagozat is nyílt az intézményben.

A Közgazdasági Szakközépiskola elnevezést 1964-ben kapta az intézmény. Jókai Mór nevét 1958-tól viseli annak bizonyságául, hogy a nagy író egykori iskolája, a híres Református Kollégium egyik utódának tekinti magát.

Az iskola tanulóinak létszáma 1949-től egyenletesen emelkedik, 1953-ban már megközelíti a háromszázat. 1956-ban és a következő években csökkenés következik be, mélyen kétszáz alá zuhan a létszám. 1956 őszén a fiúk közül jó néhányan nyugatra távoznak. 1960 őszén 270-re emelkedik a létszám, 1965-ben pedig már 439 tanuló iratkozik be az iskolába. Egyre többen lesznek a lányok, s egyre kevesebben a fiúk.

A növekvő létszámmal a bentlakó vidéki tanulók száma is emelkedett. Ők három helyen nyertek kollégiumi elhelyezést:

1. A fiúk az iskola épületében, az egykori tanítóképző által kialakított diákotthonban.

2. A lányok nagyobb része a Március 15. téren e célra kialakított épületben meglehetősen zsúfoltan.

3. Akiknek az előzőben már nem jutott hely (kb. 30 fő), azok a Garbai utcai leány-diákotthonban a Petőfi Sándor Gimnázium leánytanulóival laktak együtt.

1964-ben döntő változás történt. A kis létszámú fiúcsoport az iskola épületéből áttelepült a Március 15. térre, s átengedte helyét a lányoknak, akik mindkét diákotthonból ide, az iskola épületében található kollégiumba költöztek. A leánykollégium igazgatója Szabó Pálné volt.

A tanulócsoportok számának szaporodása, a tantestület létszámának gyarapodása szükségessé tette igazgatóhelyettesi tisztség rendszeresítését. 1957-ig Handl Margit az igazgató-helyettes, majd őt dr. Kerekes István követi ebben a beosztásban 1968-ig.

Az intézmény 18 évig működött a Kollégium épületének Főiskola utcai szárnyában. A református gimnáziumot azonban 1952 nyarán mégis államosították. A Petőfi Sándor Gimnázium nevet vette fel, majd leánygimnáziummá vált, mely egyre több új osztállyal működött, így lassan szűkösnek bizonyult az épület. 1957-ben született meg az a határozat, mely kimondta, hogy a Közgazdasági Technikum költözzön ki mai helyére, a megszüntetésre ítélt Állami Tanítóképző Intézet épületébe. Az épület elfoglalása folyamatosan történt. 1959 szeptemberében – miután a tanítóképző utolsó évfolyama Győrbe költözött – a Közgazdasági Technikum az egész első és második emeletet birtokba vehette. A földszinten és az alagsorban az ekkor létesített 5. sz. Általános Iskola kapott helyet.

Az iskolában az átköltözés után, 1957. szeptember elsején indult a levelező tagozat, mely az 1960-61-es tanévben épült ki teljes egészében, amikor 145 hallgató kezdett az első évfolyamon. 1960-ban Devecserben, 1964-ben Sümegen hozott létre az iskola levelező tagozatot. Ezek szervezője dr. Sándor József tanár volt. Ő tanította a legfontosabb szakmai tárgyakat is.

A levelező oktatás 1964-ben élte fénykorát, amikor hallgatóinak létszáma 580 volt, mely meghaladja a nappali osztályok tanulóinak számát. A virágkor azonban nem tartott sokáig, a tagozatok elnéptelenedtek, s 1968-ban meg is szűntek.

A levelező tagozat mellett gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára kiegészítő tanfolyamokat is szerveztek. Ennek vezetője Czuhavölgyi László igazgató.

 

III. A belső megszilárdulás (1968-1977)

 

Czuhavölgyi László igazgató 1972-ben nyugdíjba vonult, s ezután Andó József – aki 1968 és 1972 között igazgatóhelyettesként tevékenykedett az intézményben – vette át az iskola vezetését, s 1977-ig töltötte be ezt a tisztséget. Andó József a fejlesztés érdekében különösen nagy gonddal vizsgálta az iskola szerepét és lehetőségeit.

Nem jelentett tragédiát, ha valaki tanulmányait befejezve nem akart statisztikusként, könyvelőként, tisztviselőként elhelyezkedni. Az érettségi bizonyítvány birtokában bármelyik felsőfokú intézménybe pályázhatott. A volt tanítványok közül sem a költő Nagy László, sem a színművésznő Pap Éva számára nem jelentett zsákutcát az iskola, mindketten megtalálták élethivatásukat.

Némi próbatétel volt a jelentkezők számára, hogy az alkalmatlanokat kiszűrjék. Nem volt ugyan felvételi vizsga, de voltak elbeszélgetések, kézügyességi és koncentráló készségi gyakorlatok. A gép- és gyorsírás ugyanis kézügyességet, a matematikán alapuló szaktárgyak pedig koncentráló képességet követeltek. A lassú mozgású és lassú gondolkodású tanulók csak nagy nehézségek árán tudtak a követelményeknek megfelelni. Az előzetes vizsgálatokra azért is nagy szükség volt, mert az iskola célkitűzése komoly igényességet tükrözött: „…eszmeileg és politikailag képzett, jó szakismeretekkel rendelkező közgazdászok képzése, akik az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és ügyviteli életben középfokon minden tekintetben méltóképpen megállják a helyüket.”

Az iskolában 4 ipari számviteli, 4 mezőgazdasági számviteli és 4 gép-gyorsíró általános ügyviteli osztály működött.

Az 5+1-es oktatást ebben az időszakban mindegyik tagozat harmadik és negyedik osztályában bevezették. Ez azt jelentette, hogy a tanulók minden héten egy napot gyakorlati munkával töltöttek valamely termelőüzemben.

A hetvenes években a színvonalas szakmai képzés mellett a kultúra iránt érdeklődő, művelt fiatalokká igyekeztek nevelni tanítványaikat. Törekedtek a szépirodalom megismertetésére, megszerettetésére, a városi könyvtár népszerűsítésére. Ápolták az iskola és a KISZ-alapszervezet névadójának kultuszát, a matematika és a könyvviteli szakkör mellett volt önképzőkör s honismereti szakkör is. A kultúrfelelős Harsányi Sándor irányításával az iskola tehetséges tanulói évről évre felkészültek a Helikon-ünnepségekre, és ott eredményesen szerepeltek a jól működő kórussal együtt.

 

A tantestület megfiatalodása, eredmények (1977-2001)

 

A hatvanas évek végétől a hetvenes évek közepéig több idős kolléga nyugdíjba vonult, átadva helyüket az ifjabb nemzedéknek. Andó József igazgató nyugdíjazása után 1977. július 1-jétől Erdő Imre megyei kémia szakos szakfelügyelőt, a pápai Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanára lett az iskola vezetője. Az új igazgató nem vállalta – az eddig egy irányítás alatt működő – Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola vezetését, így ettől az időtől kezdve az említett iskola levált a közgazdasági szakközépiskolától és egy év múlva átkerült a pápai Mezőgazdasági Szakközépiskolába.

1978. szeptember 1-jei hatállyal a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskolát és a Pápai Gépíró és Gyorsíró Iskolát közös igazgatás alá vonták. Ezzel a gyorsírósok is áttértek a heti háromnapos (tanfolyamjellegű) oktatásról a heti hatnapos (iskolarendszerű) oktatásra. Az összevonással egyidejűleg megsokszorozódtak a feladatok, de a gondok is. Az irányítási feladatok ellátásához a későbbiekben már két igazgatóhelyettesre volt szükség:

1. A gép- és gyorsíró iskolában e teendőket a korábbi igazgató, dr. Somogyi László látta el 1980-ig, akit Gáti Samuné követett nyugdíjazásáig, 1985-ig. Őt váltotta fel Agócsné Varga Zsuzsanna.

2. A közgazdasági szakközépiskolában 1970-től 1973-ig Pál Endre, 1973-tól pedig Móczár Istvánné volt az igazgatóhelyettes.

1982 szeptemberétől az iskola áttért az ötnapos tanítási rendre. Két éven keresztül ciklus, majd heti órarend szerint tanítottak. A tanulók számára egyre gyakoribbá váltak a 0. és 7. órák az állandó napi 6 óra mellett.

1981. szeptember 1-jén újabb fúzió következett be az iskola történetében, amikor összevonták a vele egy épületben működő Jókai Mór Leánykollégiummal. Erdő Imréné kollégiumi igazgató és kollégiumi szakfelügyelő iskolai szaktanári státuszba került, Porst Klára (dr. Jeney Csabáné) kollégiumi nevelőtanár pedig ettől az időtől kezdve kollégiumvezetőként igazgatóhelyettesi teendőket látott el.

Az iskola átszervezése 1985 nyarán folytatódott a gyorsírósoknak a Gyurátz Ferenc utca 1. szám alatti épületből a főépületbe (Felszabadulás, ma Veszprémi út 45.) költöztetésével. Ezzel megszűnt a hét éven át tartó két kilométeres ingázás a két épület között tanár és tanuló számára egyaránt, s mindhárom intézménytípus egy épületbe került.

1980 és 1986 között az iskola történetében eddig soha nem tapasztalható országos versenysikerek születtek először a szakmai, később a közismereti tárgyakból szervezett tanulmányi versenyeken. Közösségi munkáért országos kitüntetéseket vehetett át az intézmény, a városi kulturális rendezvényeken történő sikeres szerepléséért kivívta a megye és a város elismerését is.

Az iskola és a kollégiumi nevelőtestület, valamint a diákközösség eredményes együttműködését jelezték az 1980-as évek magas szintű országos kitüntetései: többek között az 1984-ben elnyert Kiváló Kollégium minősítés.

Háromévenként iskolai szintű diákparlamentet rendeztek, melynek gyűlésein visszatérő problémák:

• a diákétkeztetés alacsony színvonala
• a tanulói terhelés csökkentése
• az iskolaépület felújításának sürgetése
• a gyorsírósoknak is legyen egyenruhájuk, és ők is ballagjanak
• a házirend kimaradásra, dohányzásra, egyenruhaviselésre vonatkozó pontjainak módosítása
• az oktatási eszközök modernizálása
• sportolási feltételek javítása
• kulturális tevékenység színvonalának emelése

A művelődési osztály a nyolcvanas években kétszer is tartott átfogó felügyeleti vizsgálatos az iskolában. A körzeti statisztikai szakfelügyelő az ellenőrzésekről készített látogatási feljegyzésében, jelentésében a következőképpen értékeli az intézmény nevelő-oktató munkáját.

„… Az iskolai munkaprogram „naprakész” tennivalóit igen jónak tartom, s főleg azt, hogy ennek ellenőrzése is megtörténik. A felelősök kijelölése nemcsak a pedagógus személyében konkrét, hanem a diákokra vonatkoztatva is az. […] A tanítási órákon kívül is meggyőződhettem az iskola tanulóinak jó neveltségi szintjéről. Különösen megerősített ebben a látott iskolai ünnepélyek magas színvonala, mely egyrészt egységes nevelői szemléletet tükröz, másrészt jó tanár-diák kapcsolatot. Ezen a téren is példaképként állíthatom az iskolát a körzetemben.”

1987 szeptemberében a középfokú közgazdasági szakképzést megújító kísérlet indult, melynek keretében új tantárgyi és tantervi struktúrát dolgoztak ki az általános közgazdasági szakképzés megvalósítása érdekében. A kísérlet fő iránya: a speciális képzés csökkentése, új tantervi és tantárgyi struktúra kidolgozása az általános közgazdasági szakképzés megvalósítása érdekében. Ennek a kísérletnek az volt a lényege, hogy a közgazdasági Szakközépiskolának erős piaci alapokon nyugvó tudást kell biztosítani, melyet intenzív nyelvi és számítástechnikai képzésnek kell alátámasztani. A változtatásokhoz tartozott az általános műveltséget nyújtó közismereti tantárgyak arányának növelése, valamint a szakmai alapképzés megvalósítása. Néhány évvel később a konkrét piaci igényekhez való alkalmazkodás érdekében ötödik évfolyamos szakképző programot indítottunk. Először csak biztosítási ügyintézőket képeztünk. Ebben az időszakban a biztosítók jelentős támogatást nyújtottak iskolánknak, mely alapját képezte a korszerű számítástechnikai géppark kialakításának. A Művelődési Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a megyei és a városi vezetés hatékony anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott a kísérlet megvalósításához. Korszerű számítógépparkot létesítettek, sokszorosító gép, író és szövegszerkesztő automaták segítik az oktatást.

1989-ben ünnepelte az intézmény fennállásának 50. évfordulóját, melyről egyhetes iskolai rendezvénysorozat keretében emlékeztek meg tanárok, régi és öreg diákok egyaránt. Ezután került sor – 1989 és 1991 között – az épület felújítására, melynek előmunkálatai már 1987-ben elkezdődtek: kiépítették a központi fűtést, átalakították az alagsort. A fenntartó, kivitelező és iskolahasználó együttműködése eredményeként, a város és az öregdiákok által adományozott 150 millió forintból megszépült, korszerűsödött az épület, mely az építkezés befejeződésével teljes egészében az intézményé lett a II. emeleten kialakított korszerű kollégiummal, a gyakorlati képzést segítő alagsori szaktantermekkel, valamint a földszinten és az első emeleten található tantermekkel, előadókkal, könyvtárral.

1990-től a már megindult oktatási kísérlet folytatásaként olyan képzési formákat dolgoztak ki, amelyek az érettségi utáni továbbtanulást teszik lehetővé az intézmény keretein belül. A mindenkori piaci igényeknek megfelelően ötödéves osztályokat indítottak, melyek elvégzése után pénzügyi, kereskedelmi, banki, vállalkozó ügyintézői és titkári képesítést szerezhettek az ott tanuló diákok.

1991 decemberében iskolánk volt három diákja a tanári kar egyetértésével létrehozta az Ifjú Közgazdász Alapítványt, melynek fő céljai a következők:

- a fiatal közgazdászjelöltek tanulásának segítése,

- a kiemelkedő tanulmányi eredményt és versenyeredményt elért tanulók támogatása,

- az iskolai oktatás és kollégiumi nevelés feltételeinek javítása.

- a diákköri tevékenység támogatása,

- a nyelvképzés és nyelvvizsga letételének elősegítése.

Az alapítvány vagyona zömmel a SZJA 1 %-os befizetéseiből származik.

Az 1992/93-as tanévben indult az első ötödéves osztály dunántúli beiskolázási körzettel. A gép- és gyorsíró szakiskola utolsó osztálya az 1994/95-ös évben fejezte be tanulmányait, s ezzel meg is szűnt ez a képzés az intézményben, s így a városban is. Ekkor már a szakképző ötödéven 2 párhuzamos osztályban folyt tanítás. Az egyik osztályban banki és vállalkozási, a másikban külkereskedelmi és titkári ügyintézők képzése valósult meg.

Az 1997/98. tanévtől a győri Széchenyi István Főiskolával kötött együttműködési szerződés értelmében egyéves önköltséges felsőfokú szakképesítést nyújtó nappali tagozatos képzés indult az intézményben, mely felsőfokú mérlegképes könyvelői szakképesítést nyújtott, és a legjobbak felvételi vizsga nélkül bejuthattak a főiskola első évfolyamára, illetve ott mentesülhettek több tárgy vizsgakötelezettsége alól.

Az iskolai reformtörekvések megvalósításához jelentős mértékben hozzájárult a szakképzési támogatási rendszer kiszélesítése az 1980-as évek végétől. A költségvetési kereteken kívül a nagyvállalatok, pénzintézmények évente több millió forint támogatást nyújtottak az intézménynek, melyet az oktatás tárgyi és technikai feltételeinek fejlesztésére használtak fel.

1997. július 31-én Erdő Imre igazgató megbízatása lejárt, s nem nyújtott be újabb pályázatot. Ugyanezen a napon Móczár Istvánné igazgatóhelyettes is felmentését kérte a 25 évig tartó helyettesi tevékenység alól. Pápa Város Képviselőtestülete benyújtott pályázata alapján 1997. augusztus elsején Dr. Karaszi Mihály közgazdaságtan szakos tanárt nevezte ki az intézmény igazgatójává. Móczár Istvánné helyett Dr. Szabó Zoltánné matematika-földrajz szakos tanár lett az igazgatóhelyettes.

Az 1998/1999-es tanévben a NAT bevezetésével a korábban megindított iskolakísérlet lényege teljesedett ki. Az eddigiekhez képest is jobban elkülönül a közismereti és szakmai képzés az oktatás folyamatában. A 9-12. évfolyamon a közismereti tárgyak súlya dominál. Emelkedett a magyar, a történelem, az idegen nyelv és a számítástechnika óraszáma, 2 új tantárgy a biológia és az ének-zene – oktatása kezdődött meg a 9-12. évfolyamon. A közgazdasági gimnáziumi osztályban 2 idegen nyelv, angol és német tanítása folyik, s lehetőség nyílt a továbbtanulás szempontjából fontos tárgyak emelt szintű oktatására.

Az iskola fennállásának 60. évfordulója tiszteletére – immár a hagyományhoz híven – ebben az évben ismét ünnepi rendezvénysorozat került megrendezésre: regionális komplex szakmai vetélkedő, Jókai prózamondó verseny, öregdiák-találkozó, kulturális gálaműsor. Az évfordulóhoz kapcsolódott iskolánk évkönyvének kiadása is, mely gazdag tartalmának köszönhetően felsorakozhat a diákélet legszebb maradandó emlékei közé.

A Sulinet-program keretében ugyancsak ebben a tanévben fejlődött az iskola számítógépparkja, így a diákok és tanáraik megismerkedhettek az információs világsztráda, az Internet szolgáltatásaival, végtelen lehetőségeivel. E tanévben vált az iskolai oktatás szerves részévé a felújított díszterem és annak multimédiás berendezése. Új bútorokkal és számítógépekkel gyarapodott a kollégium társalgója is. A Veszprém Megyei Közoktatásért Közalapítványnak köszönhetően a kollégium közel egymillió forintot nyert a számítógép-rendszer további korszerűsítésére.

A következő tanév szeptemberében további mintegy hatmillió forint értékű informatikai fejlesztést történt. A beruházás az iskola 5 számítógéptermét érinti, jelentősen növelve több mint 100 számítógép teljesítményét, megteremtve ezzel a korszerűbb számítástechnikai oktatás feltételeit. Ugyanakkor két emeleti gépterem ezentúl a nyelvi labor funkcióit is képes ellátni. E fejlesztések a gépírás és szövegszerkesztés oktatásának feltételeit is jelentősen javították, s a kollégiumban is megteremtődtek a számítógépes gyakorlás és nyelvtanulás feltételei. A fejlesztések megvalósítása pályázaton nyert pénzből – Megyei Munkaügyi Központ 2,8 millió forint, Veszprém Megye Közoktatásáért Közalapítvány 1,5 millió forint – és az iskolánkat támogató vállalatok a pénzügyi támogatásából történt.

2000/2001-es tanévtől – miután Dr. Jeney Csabáné nyugdíjba vonult – az igazgató Patus Károlyné matematika-fizika szakos tanárt bízta meg a kollégiumvezetői feladatok ellátásával, aki több éven át a diákönkormányzatot segítő pedagógus feladatait is ellátta.

Az iskola gazdasági önállósága e tanévtől megszűnt, így a gazdasági vezetői és a könyvelői állás is megszűnt az intézményben, ami a GAESZ befolyása alá került.

E tanévben került sor a központilag kidolgozott kerettanterveknek megfelelően a pedagógiai program átdolgozására, a helyi tantervek kidolgozására. 2001-ben e kerettantervek szerint indult meg az oktatás az intézményben. Az első félévben elkészült az új Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint az iskola átdolgozott házirendje is. Ugyanakkor megkezdődött a minőségbiztosítás, minőségirányítás feltételeinek megteremtése is. Az iskolavezetés úgy döntött, hogy az intézmény csatlakozik a Comenius I. minőségfejlesztési programhoz, s megkezdi annak gyakorlati megvalósítását.

A már korábban említett anyagi forrásoknak köszönhetően tovább folytatódott a tárgyi feltételek korszerűsítése az iskolában: megújult az V. számú számítógépterem, korszerűsítették a IV. számú géptermet, s növelték a géptermeket vezérlő szerverek teljesítményét is, valamint újabb projektor, nagy fényerejű írásvetítő és két fénymásoló gép került beszerzésre. Felújították az irodákat, a tanári szobát, a kollégiumot, az ebédlőt és jelentős hangtechnikai fejlesztést hajtottak végre. Kicserélték a stúdió berendezéseit, az épület alagsorában pedig orvosi rendelőt alakítottak ki, ahol Dr. Szélinger Tibor iskolaorvos és Margl Józsefné védőnő végzi munkáját.

Ettől az évtől az Ifjú Közgazdász Alapítvány új díjat létesített „az év felfedezettje” kitüntető cím elnyeréséért. Ezt azok a 9. és 10. évfolyamos diákok kaphatják meg, akik már ezekben az első években kiemelkedő tanulmányi és versenyeredményt értek el, s valószínű, hogy a jövőben is erősítik iskolánk jó hírnevét. Az alapítványi közgyűlés döntése értelmében a 11. évfolyamon valamennyi tanulónk tanulmányi kirándulásának költségeihez ezentúl minden évben 2000 forinttal járul hozzá az alapítvány.

 

A változások kora (2002-2014)

 

Dr. Karaszi Mihály igazgató megbízatása 2002. július 31-én lejárt. Ezután egy éven át Dr. Szabó Zoltánné mint megbízott igazgató vezette az intézményt, majd 2003. július 1-jétől a fenntartó Unger Tamás német nyelv és irodalom szakos tanárt nevezte ki az intézmény vezetőjévé. Irányítása alatt az iskola sikeres és elismert minőségügyi, oktatási, oktatás-szervezési tevékenységéért 2006-ban a Veszprém Megyei Minőség Díjat, 2007-ben pedig a Közép-dunántúli Regionális Minőség Díjat nyerte el.

Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is jelentős beruházásokat, fejlesztéseket sikerült megvalósítani: tanterem-felújítás, zongoravásárlás, a könyvtár könyvállományának és technikai felszereltségének bővítése, az informatika fejlesztése.

Az érettségire épülő szakképzés 2001 és 2003 között közép- és felsőfokú szakképzésből, 2003-tól csak középfokú szakképzésből áll, mivel a Pannon (Veszprémi) Egyetem felmondta az intézménnyel a felsőfokú szakképzést megvalósító együttműködési szerződést, és képzéseit az egykori Jókai Mór Általános Iskola épületébe, később az Acsády Ignác Szakképző Iskola és Kollégium épületébe helyezte át.

A 2004/2005. tanévtől nyelvi előkészítő osztállyal kombinált 5 évfolyamos, közgazdasági alapú idegenforgalmi szakirány indult az intézményben, melynek keretében két idegen nyelv (angol, német) tanulása kötelező, de fontos szerep jut az informatikának és a közismereti tantárgyak oktatásának is. Az oktatás szervezése így 4 osztályban 5 szakiránnyal valósul meg.

E tanév januárjában az iskola – mint a Budapesti Gazdasági Főiskola bejelentett szakmai nyelvvizsgahelye Pápán és vonzáskörzetében – első alkalommal szervezett angol és német üzleti és idegenforgalmi-vendéglátóipari nyelvvizsgákat.

A 2005/2006. tanévtől a titkár-informatikai szakirányt felváltotta az üzleti kommunikáció szakirány, amelyben a 11. évfolyamtól az információkezelés tantárgy keretében megjelent a kommunikáció mint tantárgy is.

A 2006/2007. tanévtől az iskola logisztikai ügyintéző képzést hirdetett, melyre azóta minden évben egy teljes osztályt iskolázott be. A 2007/2008. tanévtől e képzés emelt szinten folyik tovább az intézményben.

Az intézmény 5 informatikai laborral rendelkezik a szakközépiskolában és 1 informatikai laborral a kollégiumban. A rendszer karbantartását az oktatástechnikus és a rendszergazda közösen végzik. A szemléltető eszközök cseréje folyamatos. Az I. emeleti tantermek és a földszint egy tanterme multimédiás előadóeszközökkel felszerelt, lehetőséget biztosít az internet alapú vagy digitális tananyagok alkalmazására is. A 2008 februárjában átadott gyakorlati szaktanterem 24 notebookkal, interaktív táblával, vállalatirányítási, járatütemezési és optimalizálási szoftverekkel, vonalkódolvasó és nyomtató berendezésekkel ellátott modern taniroda.

E tanév végén Dr. Szabó Zoltánné nyugdíjba vonult, s helyette Karnerné Pethő Katalin lett az új igazgatóhelyettes.

2008. július 1-jén iskolánkat és a Batthyány Lajos Szakképző Iskola és Kollégiumot közös igazgatás alá vonták, és Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium néven működött tovább. Az összevont intézmény igazgatója - benyújtott pályázata alapján - továbbra is Unger Tamás maradt. Ezt követően az iskola két részre bomlott: a székhelyintézményben (Veszprémi út 45.) a közgazdasági, a tagintézményben (Külső-Veszprémi út 2.) a  mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátóipari képzések folytak.

A székhelyintézmény alapképzésében öt képzési irány különíthető el:

1. közgazdasági gimnázium (9-12. évfolyam),
2. vállalkozási-pénzügyi szakirány (9-12. évfolyam),
3. gazdasági-informatikai szakirány (9-12. évfolyam),
4. üzleti kommunikáció szakirány (9-12. évfolyam),
5. idegenforgalmi szakirány (9-13. évfolyam).

Az első két tanév képzési struktúrája a gimnáziumi oktatáshoz hasonlít azzal a különbséggel, hogy szakmai orientációs jelleggel a tanulók két évig gazdasági környezetünk (szakmai elmélet) és heti két óra információfeldolgozás tantárgyat (szakmai gyakorlat) is tanulnak.

Az idegenforgalmi szakirány idegen nyelvi képzését egy előkészítő tanév, az ún. nyelvi előkészítő osztály alapozza meg, az idegenforgalmi szakirányon tanulók tehát a 13. évfolyam elvégzése után tehetnek érettségi vizsgát.

A 11. – illetve az idegenforgalmi szakirányon a 12. – évfolyamtól a szakmacsoportos alapozó képzés keretében elméleti és üzleti gazdaságtan képzés formájában kezdődik el a mélyebb szakmai alapozás. Ez utóbbi tantárgy összetett tárgyként számvitel, statisztika, marketing és pénzügy tantárgyból tevődik össze.

Az intézményen belül működő iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések:

1. Középfokú és emelt szintű szakképzés

Az Országos Képzési Jegyzék 2008. szeptember 1-jétől életbe lépő változásai alapján a 2008/2009. tanévtől a következő közép- és emelt szintű szakképzési szakirányok működnek az intézményben:

Középszintű szakirányok:

• külkereskedelmi
• pénzügyiszámviteli ügyintéző
• ügyintéző titkár
• statisztikai és gazdasági ügyintéző
• vám és jövedéki ügyintéző

Emelt szintű szakirányok:

• logisztikai ügyintéző
• külkereskedelmi ügyintéző.

2. Iskolarendszeren kívüli képzés

Az iskola 2005. szeptember elseje óta regisztrált felnőttképzési intézmény. 2007. október 1-jétől modulrendszerű oktatás keretében a következő iskolarendszeren kívüli költségtérítéses szakképzési és felnőttképzési szakirányok indultak magán- és jogi személyek, valamint gazdasági társaságok számára:

• mérlegképes könyvelő
• pénzügyiszámviteli ügyintéző
• vállalkozási ügyintéző
• marketing és reklám ügyintéző
• logisztikai ügyintéző
• külkereskedelmi ügyintéző

Az intézmény több akkreditált vizsgarendszer helyszíne:

1. ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) vizsga- és képzőhely
2. EBCL (Egységes Európai Gazdasági Oklevél) vizsga- és képzőhely
3. a Budapesti Gazdasági Főiskola bejelentett szakmai nyelvvizsgahelye

Iskolánkban csaknem egy évtizede működik az ún. „kisérettségi” rendszere, melynek keretében a 10. évfolyam tanulói történelem, a 11. évfolyam tanulói magyar nyelv és irodalom, a 12. évfolyam tanulói pedig matematika és idegen nyelv tantárgyból tesznek az első két esetben szóbeli, az utóbbi két esetben pedig írásbeli vizsgát. A vizsgák a középfokú érettségit modellezik, annak feltételeivel és értékelési rendszerével, amellyel nagy segítséget nyújthatnak a tanulók érettségire történő felkészüléséhez. A szintvizsga e rendszerét az iskolavezetés a tagintézmény szakközépiskolai osztályaira is kiterjesztette az összevonás tanévében.

A iskola a 2001/2002. tanévben építette ki minőségirányítási rendszerét, melynek vezetője az intézmény mindenkori igazgatója. Ennek keretében három minőségi csoportot különítettek el, melyeknek vezetői az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásvezető.

1. minőségi csoport: intézményi működés

2. minőségi csoport: partnerkapcsolatok irányítása

3. minőségi csoport: szakképzés

A minőségirányítás az Intézményi Minőségirányítási Programban (IMIP) meghatározta az intézmény minőségi céljait, minőségpolitikáját és minőségfejlesztési rendszerét, melyet 2007-ben egészített ki a teljesítményértékelési rendszer bevezetésével. Ezen túl az iskola tagja a Veszprém Megyei Minőség Klubnak és a Szövetség a Kiválóságért Egyesületnek.

2009. június 3-án Budapesten a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban vehette át iskolánk igazgatója, Unger Tamás dr. Shoji Shiba, japán professzortól és dr. Tóth Tiborné, miniszterelnöki megbízottól, a Parlament Oktatási Bizotts ágának tagjától a IIASA Shiba Díj elismerő oklevelét. A volt Jókai Mór Közgazadsági Szakközépiskola és Leánykollégium még 2008. áprilisában nyújtott be minőségügyi pályázatot a IIASA Shiba Díjra, oktatási szakterületen belül. A pályázat beadását követően 2008 októberében 2 fős szakértői csoport a helyszínen vizsgálta az intézmény minőségügyi rendszerének működését, az intézmény dokumentumait. Az ünnepélyes díjátadóra Budapesten, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban került sor.

A IIASA Shiba Díj oklevele a 2006. évben elnyert Veszprém Megyei Minőség Díj, a 2007-ben elnyert Közép-dunántúli Regionális Minőség Díj és a 2008-ban odaítélt Oktatási és Kulturális Minisztérium elismerő oklevele mellett a negyedik jelentős elismerése a volt Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium, iskolánk székhelyintézménye minőségügyi tevékenységének.

 

Iskolánknak 2005 óta jól működő partnerkapcsolata van az észak-rajna-vesztfáliai Berufskolleg des Kreises Höxter für Wirtschaft und Verwaltung intézményével, amelynek keretében minden évben kölcsönös diákcserét és szakmai gyakorlatot valósítanak meg, és közös európai projektekben (Leonardo, Comenius) vesznek részt.

A Tempus Közalapítványtól kapott értesítés alapján iskolánk székhelyintézménye (a volt Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium) a 2008. február 15-i határidőre benyújtott, „Central and Eastern European Economy” (CEECONOMY) című Comenius Iskolai Együttműködések pályázata a nemzetközi egyeztetés során megkapta a szükséges támogatást a 2008/2009 és a 2009/2010-es tanévekre. A projektben osztrák, szlovák, cseh, lengyel és román oktatási intézményekkel együtt közgazdasági, történelmi, földrajzi, marketing és kulturális témakörökben indult közös európai projekt 2008 októberében. Iskolánk részéről a projektben a 11-13. évfolyam tanulói vesznek részt. A program során a diákoknak alkalmuk nyílik arra, hogy külföldi látogatások során betekintést nyerjenek a partnerországok kulturális és gazdasági életébe, és megismerkedjenek egymás iskoláival. A programban résztvevő országok és iskolák:

• Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Pápa, Magyarország www.papaiszakkepzo.hu
• BHAK, Linz, Ausztria www.hak-linz.at
• Obchodni akademie a Vyssi odborna skola ekonomicka, Tábor, Csehország www.oatabor.cz
• Zespół Szkół Ogólnokształccych, Puławy, Lengyelország www.zsonr2.pulawy.pl
• Grup Scolar Iuliu Maniu, Arad, Románia www.iuliu-maniu.ro
• Spojena skola, Martin, Szlovákia www.sousmt.edu.sk

 

 

A TÁMOP projekt

Pápa Város Önkormányzata a Pápai TISZK szakmai fejlesztésére benyújtott pályázaton - a 2008. szeptember 1-jei döntés értelmében - 280.963.600,- Ft támogatásban részesült.

A projekt keretében megvalósultak pl. az alábbi képzések:

- A kompetencia alapú moduláris szerkezetű szakképzés megvalósítása a szakképzésben

- Esélyegyenlőség a közoktatás intézményi gyakorlatában

- Esetmegbeszélés és konfliktuskezelés, avagy a tanári munka kapcsolati krízisei

- Horizontális szempontok érvényesítése projektek és pályázati programok tervezésében

- Interaktív tábla az oktatásban

- Mentor pedagógus és "kortárs" mentorok képzése

- Projektmódszer, projekt alapú oktatás

 továbbá pl. az alábbi szakmai szolgáltatások:

- Felnőttképzési központ létrehozása, akkreditációja

- Külső gyakorlati képzőhelyek módszertani támogatása

- Pedagógusok záró kompetenciamérése 140 pedagógusra kiterjedően

- Tanulói tudás-szintmérés kettő, az érintett szakmacsoporthoz kapcsolódó, szakmai

 elméleti tantárgyból, kettő alkalommal 800-800 tanuló vonatkozásában – záró mérés

- Pályaorientáció: Egységes pályaorientációs ajánlás kidolgozása a tagintézmények képzési

programjához és felnőttképzési tevékenységhez a projektidőszakban folyamatosan.

 

II. A TÁMOP pályázat nyerteseként Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot nyújtott be a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program „A szakképzés és felnőttképzés infrastruktúrájának átalakítása” konstrukció kertében kiírt TIOP-3.1.1/08/1 kódszámú a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések című pályázatra.

 A projekt összköltsége: 802.756.704,- Ft, a támogatás mértéke: 722.481.034,- Ft, az önerő mértéke: 80.275.670,- Ft. 

A projekt kezdete: 2008. november 01., befejezése: 2010. október 30. volt.

 A támogatásból a TISZK székhelye (Külső-Veszprémi út 2.) 8 új tanteremmel és aulával és kiszolgáló helyiségekkel bővült és többfunkciós átalakítása is megtörtént, mintegy 290 millió forint értékben. Az építés befejezése 2010. augusztus 2. volt.

A szakképzés fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzésére is sor került. 

A Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium székhely épületének projektarányos

akadálymentesítésre, akadálymentes kollégiumi szoba és vizesblokk kialakítására nyílt lehetőség 45 millió forint értékben. Az építés 2010. április 30-án fejeződött be.

 

2010-ben volt 70 éves a kereskedelmi és közgazdasági képzés Pápán. Ennek keretében A Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium székhelyintézménye (a volt Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Leánykollégium) jubileumi ünnepségsorozatot rendezett.

Személyi változások

2011-ben Unger Tamás Pápa város alpolgármestere lett és Karnerné Pethő Katalin igazgató helyettes vezette tovább az iskolát, majd 2013. márciusától Békefi Imre lett az intézmény megbízott igazgatója.

A 2011-12. tanév végén Agócsné Varga Zsuzsanna igazgató helyettes nyugdíjba ment, munkáját Vargáné Hári Rita vette át.

A 2012-13. tanév végén nyugdíjba ment Patus Károlyné kollégium vezető, aki helyett Bancsó Zoltán irányítja tovább a kollégiumot.

A 2013. év újabb átszervezést hozott. Augusztusban 5 év után ismét önálló lett az iskola Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium néven, a magbízott igazgató Karnerné Pethő Katalin, októbertől pedig Koppány Jánosné szakmai igazgató helyettessel, három főre bővült az iskolavezetés.

 

2013. szeptember 1-től - felmenő rendszerben - megújult a szakközépiskolai képzés.

A 9-12. évfolyamon az érettségi vizsgára történő felkészítés mellett, az adott ágazatnak megfelelő szakképzési kerettanterv alapján szakképzés folyik. A matematika, az idegen nyelv és az informatika tantárgyak oktatása a képzés során végig emelt óraszámban történik. Az iskola informatikai képzési programjának megfelelően minden tanuló számára biztosítja a nemzetközileg elismert ECDL (Európai Számítógép-használói Jogosítvány) megszerzésének lehetőségét. (Az intézményünk ECDL-vizsgaközpontként is működik). A tanulók egyéni választásától és irányultságától függően emelt szinten tanulható tantárgyak a 11-12. évfolyamon a matematika, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az angol és a német nyelv (általános és gazdasági szaknyelv), az informatika és a szakmai tantárgyak.         Az általános képzési idő 4 év, melyet érettségi követ magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, idegen nyelvből, és a választott ágazatnak megfelelő szakmai tantárgyból. Mindezeken kívül további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. A képzés felkészít a felsőfokú tanulmányokra. A szakmai érettségi vizsga az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott munkakörök betöltésére is képesítést ad.

A tanulók a 13. évfolyamon folytatva tanulmányaikat, egy év alatt OKJ-s képesítést szerezhetnek, az adott ágazatnak megfelelő szakmában.

2014 szeptemberétől az intézmény megbízott igazgatója Bódis Regina Andrea lett, helyettesei pedig Karnerné Pethő Katalin és Vargáné Hári Rita.

Az Európai Unió által támogatott Erasmus+ pályázat első mobilitásának keretében a Pápai Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium öt tanulójának és két tanárának lehetősége nyílt 2015. február 1-7. között egy hetet eltöltenie az ausztriai Linz városában. A három éven át tartó ESCAPE projektben a következő országok egy-egy középiskolájának diákjai és tanárai dolgoznak együtt: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szlovénia és Magyarország. A projekt célja a másik ország kultúrájának, szokásainak, oktatási rendszerének, gazdaságának megismerése; hasonlóságok és különbözőségek feltárása, így a tanulók felmérhetik, melyek azok a fejlesztendő készségek, amelyeknek birtokában sikeresebben léphetnek majd a munkaerőpiacra. A projekt munkanyelve az angol, így az idegen nyelvi kommunikációs készségek fejlesztése is prioritást élvez.

Ebben a tanévben a tantestület régi vágya teljesült, az irattár áthelyezésével a tanári szoba mellett kialakításra került egy kis étkező, immár nem kell a dolgozatok felett elköltenie senkinek az ebédjét.

A 2014/15-ös tanév nagy változást hozott a kollégium életében. Az eddigi leánykollégium koedukálttá vált, az egyik szárnyba megérkeztek a fiúk!

 

Intézményünk eddigi  nevei 

 

• 1939-1940 Felsőkereskedelmi Iskola
• 1940-1948 Református Kereskedelmi Iskola
• 1948-1949 Állami Kereskedelmi Iskola
• 1949-1950 Közgazdasági Gimnázium
• 1950-1952 Közgazdasági Középiskola
• 1952-1958 Közgazdasági Technikum
• 1958-1964 Jókai Mór Közgazdasági Technikum
• 1964-1978 Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola
• 1978-1981 Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola                  

                   Gépíró és Gyorsíró Szakiskola

• 1981-1995 Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és

                   Leánykollégium, Gépíró és Gyorsíró Szakiskola

• 1995-2008 Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskola és

                   Leánykollégium

• 2008-2013 Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és         

                   Kollégium

• 2013-2016 Pápai Gazdasági Szakközépiskola és

                   Kollégium

• 2016- 2020        Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór  

                   Közgazdasági Szakgimnáziuma és Kollégiuma

• 2020- Pápai Szakképzési Centrum Jókai Mór Közgazdasági Technikum és Kollégium