Már kiskorom óta érdekel a közlekedés, azon belül is a közúti és vasúti személyszállítási ágazat, ebből az érdeklődésemből fakadóan - családom bíztatása mellett - a központi felvételi eljáráson első helyen jelöltem meg a győri Széchenyi István Egyetemen a Közlekedésmérnöki szakot, ahová fel is vettek.

Egyetemi élményeim sora az egyetem Bodajk-Balinkán megrendezett gólyatáborában vette kezdetét. A négynapos eseményen először összeismerkedtünk a csapattársakkal, majd délután meghallgattuk a rektor úr beszédét. Ezt követően minden szak gólyái a szakfelelőssel és a szak oktatóival összegyűltek egy beszélgetésre, ún. „szakfejtág”-ra. A tanárok elmondták, hogy mit kell tudni a tantárgyakról, a szakfelelősök beavattak minket a szakunk rejtelmeibe. Az estét, ahogy minden nap, buli zárta.

Másnap elkészítettük a csapatzászlót és az indulót, este pedig egy forgószínpad-szerű vetélkedő várt ránk. Emellett különféle sportprogramokon is részt vettünk, valamint az egyetem különféle szervezeteivel ismerkedhettünk meg. A harmadik nap összeállítottunk egy jelenetet, az esti záró vetélkedőre, melynek bemutatása után szintén mindenféle ügyességi feladatokat kaptunk, ahogy az előző este is. A vetélkedő után pedig a hajnalig tartó záróbuli következett. A gólyatáborban nagyon jól éreztem magam, sok új embert ismertem meg, és már barátságokat is kötöttem.

A szeptember második hetére eső tanévkezdést a Felkészítő napok előzték meg – ez amolyan gólyatábor 2 -, melynek során immáron Győrben, az egyetemen voltak különféle programok. Itt is volt „szakfejtág”, ahol a szakfelelősünktől részletesebben megismerkedhettünk a tantárgyakkal, és néhány bennfentes információval is gazdagodtunk, megtudtuk például, hogy melyik tanárnál mire kell vigyázni, mik a szokásaik. Különféle előadásokon is részt vehettünk, melyeken az egyetemi életről, lehetőségekről tájékozódhattunk. Megismerkedhettünk azzal, hogy mi is az a ZH, kredit, megajánlott jegy, hogyan lehet eligazodni a Neptunban stb. A harmadik napon, az egyetemi körsétán be- illetve körbejártuk az épületeket, megmutatták mit hol találunk, ezt követően átalakultunk turistacsoporttá, és bejártuk Győr belvárosát, felfedeztük annak a városnak a nevezetességeit, amelynek mostantól mi is egyetemi polgárai leszünk. Este végül elvonultunk a Dunakapu térre és részt vettünk a Gólyaavatáson, ahol elmondtuk az esküt, majd összeálltunk egy flashmobra.

A többszöri kellemes ráhangolódás után elérkezett szeptember 6., az első tanítási nap, az első előadások és szemináriumok. Hamar szembesültem azzal, hogy mennyivel magasabbak a követelmények, és mennyivel több a tanagyag, mint középiskolában. Az első év főleg az alapozó tantárgyakról szól majd, melyeket nagylétszámú – több szak hallgatóival közös – előadásokon hallgatunk, de a gyakorlati órák kisebb csoportokban zajlanak. Számomra eddig a Közlekedéstan tűnik a legérdekesebbnek. Gépszerkezettan tárgyból pedig már érdekes gyakorlati feladatokat is kaptunk.

Úgy érzem, nemcsak sok kitartásra, szorgalomra, de nagyfokú önállóságra is szükségem lesz az elkövetkezendő években, hónapokban, ami elé nagy izgalommal tekintek.

Ruip Norbert Martin