Színházban tanúsítandó magatartás általános etikett szabályai
Megfelelő öltözék a színházban:
„Az öltözködésünknek azt a képet kell mutatnia, amilyet magunkról sugallni akarunk.”
Megfigyelhető, hogy a mai színházlátogató közönség nem minden tagja öltözik fel a színházba járás etikett szabályai szerint. A régi színházi öltözék az estélyi ruha és a szmoking volt, azonban ma már nem ennyire kötött a színházi viselet.
Az elegáns ruha egyfelől az alkalomnak szól, másfelől pedig a porondon játszó színészek tiszteletének.
Az elegancia mértéke függ az intézmény imázsától. Más eleganciát követel egy stúdiószínpad, és megint csak más eleganciát kíván az Opera.
- Utcai viseletben nem illik színházba menni.
- A rendező, a színészek hosszú hónapokat készülnek egy-egy darabbal – illik tehát öltözékünkkel megtisztelni őket!
- A hivatalos dresszkód szigorúan tiltja a sportcipőt, ugyanúgy, mint nőknél a túl rövid, térdig sem érő ruhát vagy a cicanadrágot.
- A dresszkód szerint nem megengedett viselet a sötét nadrághoz, fehér inghez és nyakkendőhöz felvett mellény – ez egyébként népszerű viselet táncosok és pincérek körében, de semmiképpen nem színházi öltözet, és nem is menedzseröltözék.
- A pulóver soha nem tud kellően elegáns ruhadarabbá válni.
- Hölgyeknek ajánlott a szoknya, kosztüm / nadrágkosztüm vagy egy egyszerű, megfelelő hosszúságú, ujjatlan fekete ruha lehet a bombabiztos választás, ami stólával vagy csipke boleróval, arany nyaklánccal vagy egy fehér gyöngysorral kiegészítve tökéletes színházi öltözék. Operaelőadás esetén az estélyi ruha az illő viselet.
- Uraknak ajánlott a zakó-nadrág, öltöny vagy operaelőadásnál a szmoking viselete.
- A zakó férfiaknál alapvetően elvárt ruhadarab egy színházi előadásra. Ennek színe jó, ha minél sötétebb; sötétkék, antracit, de leginkább fekete. Este hat után bármilyen rendezvényre megy az ember, egyébként is minél sötétebb öltözéket illik felvenni. Esetleg a kiegészítőkkel lehet a ruhadarabot színesebbé tenni.
- Nem ennyire egyértelmű a megítélése a sportos és elegáns öltözetet vegyítő farmer-zakó párosnak, ami mellé ing vagy sokszor póló társul. A dresszkód hivatalosan megtiltja a zakó farmerral történő viselését.
- Az öltönyhöz, nadrághoz színben harmonizáló (sötét) zoknit, elegáns cipőt illik választani.
Érkezés az előadásra
- Az előadás kezdése előtt, legalább negyed órával korábban illik megérkezni a színházba.
- Ha nagyobb társaság megy színházba érdemes a színház előtt vagy egy közeli kávézóban megbeszélni a találkozást, hiszen a zsúfolt előtérben nehezebb egymásra találni.
- A színházba belépve illik köszönni az ott dolgozóknak (pl. ruhatáros, nézőtéri felügyelő, jegypénztáros…).
- Illetlenség az előadás elkezdése előtt pár pillanattal elfoglalni az ülőhelyet, ezért figyelni kell az előadás kezdésére figyelmeztető hangjelzést. Ha nincs hangjelzés, akkor az előadás kezdése előtt 5 perccel foglaljuk el helyünket.
- Ha az ülőhely megközelítéséhez fel kell állítani a sorunkban helyüket már elfoglaló nézőket, akkor azt illedelmesen, segítségüket udvariasan megköszönve, feléjük arccal szembefordulva, (és nem háttal) kell megtenni.
- Színházban a ruhatár használata kötelező. A hölgyek természetesen a színházi ridiküljüket bevihetik, de kabátot, szatyrokat… nem illendő bevinni a nézőtérre.
- Enni- és innivaló sem kerülhet be a nézőtérre. Előadás alatt nem illik cukorbontogatással, zacskózörgéssel zavarni a műsort.
- Ha valaki beteg - köhög, tüsszög - inkább időben próbálja meg másnak eladni, elajándékozni, esetleg visszaváltani a jegyét, mint hogy zavarja, vagy megfertőzze környezetét.
- Ha a darab több felvonásos, és szünetben a büfében szeretnénk fogyasztani, mindenképpen úgy válasszunk enni- vagy innivalót, hogy annak elfogyasztása kapkodás nélkül beleférjen a szünetbe, hiszen késni sem illik és a nézőtérre sem vihetjük be a „maradékot”.
- Kisgyerekeket – akik bekiabálnak, hangosan tesznek fel kérdéseket - lehetőleg ne vigyünk felnőtteknek szóló előadásra.
- A mobiltelefont nem lenémítani kell, hanem illik kikapcsolni az előadás idejére.
A taps etikett szabályai
Világszerte tapssal fejezik ki tetszésüket az emberek egy színházi előadás, koncert, balett, vagy opera előadás végén. A tapsolásnak is vannak általánosan elfogadott szabályai.
- Figyelni kell arra, hogy a tapsolás időszerű legyen.
- Egy zenei szünetet félreértve ne kezdődjön a taps, mivel az a színészek és a nézők számára is kellemetlen lehet.
- A tapsolás egyik fokozott formája a vastaps, amely ritmusos, erőteljes és elsöprő tetszésnyilvánítás.
- Bravúros előadások végén gyakran előfordul, hogy a közönség felállva tapsol, esetleg "Bravó!!!" bekiabálással, szűnni nem akaró módon ünnepeli az est sztárjait.
- A színházi előadás végén ún. tapsrend van, melyben a fő- és mellékszereplők, táncosok… esetleg a darab szerzője, vagy élő zene esetén a karmester meghatározott rendben egyszer, vagy a közönség tetszésének megfelelően többször felvonul. Ezt illik végig tapsolni.
- Nagy illetlenség az előadás végén a tapsrend előtt távozni azzal az indokkal. hogy pl. ne kelljen sorba állni a ruhatárnál, vagy „megy a buszom”.
- Ha rajtunk kívülálló okból késünk, előadás alatt nem illik a helyünkre ülni, csak ha tapsol a közönség. Sok helyen a nézőtéri ügyelő mondja meg, mikor ülhetünk a helyünkre.
- Amennyiben tudjuk, hogy mindenképpen korábban kell távoznunk, ezt taps közben tegyük, és ha lehetőségünk van rá, üljünk a sor szélére. Ha ez nem lehetséges, akkor nem illik visszaülni az utolsó felvonáson a helyünkre. Álljunk meg a bejáratnál, vagy vissza se menjünk a nézőtérre.
Komolyzenei koncerten és operában tanúsítandó magatartás általános etikett szabályai
A komolyzenei előadás, koncert, hangverseny, operaelőadás, a kultúra egyik kitüntetett alkalma. Ennek megfelelően a komolyzenei és az operaelőadások eleganciája kimagasló.
- A megkívánt női elegancia a sötét színű hosszú ruha, férfiaknak pedig szmoking, esetleg sötét öltöny.
- A komolyzenei koncert alkalmával hatványozottan igaz, hogy az előadás alatt végig csöndben kell lenni, beszélgetéssel, mozgolódással nem lehet zavarni sem a művészeket, sem a közönséget.
Ezen előadások alkalmával a tetszésnyilvánításnak, tapsolásnak is megvan a maga etikettje.
- Az előadás megkezdése előtt a közönség akkor tapsol, amikor megjelenik a karmester, az első hegedűs, valamint a szólista.
- Zenei tételek között nem is szabad tapsolni.
- Operaelőadások közben előfordul, hogy nagyon híres áriák után, vagy balettelőadásokon egy gyönyörű táncjelenet után a közönség tapsol. Más esetben tapssal nem illik megszakítani az előadást.
- A koncertelőadás közben csak akkor tapsoljunk, ha a karmester a pódiumra fellép, és a közönség felé fordul, ezzel jelezve, hogy vége van egy tételnek.