A pápai KÖZGÁZ az ünnepek közeledtével mert nagyot álmodni, és sok jólelkű, adni-adakozni kész tanulójával két nagyon nemes projektbe is „benevezett”: az immáron több éve zajló „Nyilas Misi Karácsonya” nevű adományozási akció keretében több száz dobozba gyűjtöttek játékokat, színes ceruzákat, kabalákat, mesekönyveket a rászoruló családoknak, ill. a szegénységben élő családoknak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az ünnep melege őket is megérintse, sokszor hideg falú lakásaikba melegség, szeretet költözhessen. A temérdek doboz még ünnepek előtt eléri célját, s minden bizonnyal nagy örömöt okoz a „címzetteknek”.

A „közgázosok” szemfülessége és jószívűsége indította el tulajdonképp a másik „adományvonalat”, ahol is a tanulók egy-egy tábla csokoládéval segítették az ünnepek alatt kórházi betegágyhoz „láncolt” kis Betegek karácsonyát. A Karitáció Alapítvány felhívására szinte egy emberként mozdult meg az iskola, ömlöttek-özönöltek a tábla csokik, melyekért az alapítvány egyik képviselője el is jött, azokat ünnepélyes keretek közt és igazi könnyes-megható percekkel övezve át is vette. A megszámlálhatatlan (saccolva is több száz tábláról beszélünk!) tábla-ajándék minden bizonnyal örömöt okoz a kis Betegeknek-még inkább pedig gyógyulásukat segíthetik azok a kedves, egy-két mondatos buzdító, szeretetet árasztó, melegséget közvetítő és „szurkoló” üzenetek, melyeket a tanulók saját kezűleg írtak, ragasztottak fel minden egyes tábla csokoládéra.

Az átadás-átvétel megható pillanatait is átélve, a doboz-és csokigyűjtés után, könnyes megnyugvással, örömszívdobbanással, jó érzésekkel mentek haza a „közgázosok”, hogy nemes cselekedetükről örömmel és jogos büszkeséggel beszámolhassanak, megmutathassák a készülődés, csomagolás, csokicímkézés során készült szelfijeiket. Méltó bizonyítékait annak, hogy jónak lenni jó.

Czobor Andrea