Mi, Közgázos diákok, minden tanévben lelkes résztvevői vagyunk az Orlai Ifjúsági bérlet előadássorozatának, melynek köszönhetően betekintést kaphatunk a színház világába.  Az előadássorozat minden évben négy színdarab megtekintését biztosítja nekünk. Osztályom, a 11. D osztály immár negyedik éve vesz részt teljes létszámmal ezeken az alkalmakon, hiszen osztályfőnökünk, Radványi Éva tanárnő lelkes színházrajongó, és nem csak minket, de diáktársainkat is sikerült ezzel a rajongással „megfertőznie”. A tavalyi évben 200, a 2015/2016-os tanévben pedig 190 diák jelentkezett a bérletes előadásokra, amelyek szép színházi élményekkel és tapasztalatokkal gazdagítottak bennünket.

Idén elsőként a Teleszterion Színházi Műhely kamara előadását, az Éles és gyors sikoly című darabot tekinthettük meg a HEMO-ban. Ez a darab egy olyan társadalmi problémára hívja fel a figyelmet, amit mindannyiunk megtapasztalt már valamilyen formában: az egymás iránti közönyt, a felelőtlenséget és a szeretet hiányát. Tanulságos és felkavaró történet volt egy remekül összeállított előadásban, melyet velünk azonos korú középiskolás diákok adtak elő Komáromi Sándor rendezésében, akinek darabjai rendszeresen osztatlan sikert aratnak körünkben.

A második darab a Budapest Táncszínház előadásában a Kislányom, Anne Frank címet viselte. Mindenkitől nagy koncentrációt igényelt a történet megértése, hiszen a táncszínházi előadás „nyelvezete”, a tánccal „mesélés” művészete, szokatlan volt számunkra. Az Anne édesapját, Otto Frankot alakító Gálffi László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész megrendítően szép játéka felejthetetlen.

A kárókatonák még nem jöttek vissza című darab – Forrás Színház - állt talán a legtávolabb tőlünk, bár az egyértelműen látszott, hogy az előadók nagyon sok  energiát fektettek az előadásba és a színészi játékba.

Végül, de nem utolsósorban a néghy előadás közül a legjobban az utolsó előadás ragadott meg bennünket: a S.Ö.R., azaz a Shakespeare Összes Röviden. Azt hiszem, ezt mindenki nevében mondhatom, aki ott ült velem a színházban. Minden várakozásunkat felülmúlta az az élmény, amiben minket részesített a három rendkívüli színész: Gáspár András, Kálloy Molnár Péter, és Kálid Artúr. A több mint másfél óra alatt annyit nevettünk, hogy előadás végére a szánk is elzsibbadt. Nem gondoltam volna, hogy Shakespeare számomra valaha szórakoztató lesz majd. A legjobb az volt, hogy szinte részei voltunk a színpadon történteknek, ahogy „bevonódtunk” az előadásba pl. akkor, amikor Tóth Laura 10.C osztályos diáktársunk lehetőséget kapott, hogy Ofélia bőrébe bújhasson. A végén fájó szívvel hagytuk el a nézőteret, hiszen még órákon keresztül tudtuk volna élvezni a játékukat. Néhányan meg is vártuk a szereplőket a „művészbejárónál”, hogy autogramot kérjünk. Jó negyed óra várakozás után végül megtiszteltek bennünket azzal, hogy nem csak autogramot adtak, hanem beszélgettek is velünk. Különösen jó érzés volt, hogy pont olyan közvetlenek és kedvesek voltak velünk, mint ahogy az előadás alatt játszottak. Lehetőségünk volt közös képet is készíteni. Azt is mondták, hogy ha ez az előadás ennyire megragadott bennünket, akkor figyelmünkbe ajánlják a G.Ö.R.CS. –öt, azaz  a Görögök Összes Regéi és Cselekedetei című előadásukat, melyet Budapesten nézhetünk meg.

Én biztos nem hagyom ki a lehetőséget! És ti? J

Tankó Nikolett

11.D