A Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium székhelyintézménye, a Közgáz, a közelmúltban zárta azt a két éves, CEECONOMY elnevezésű többoldalú projektjét, mely a Comenius program Egész életen át tartó tanulás alprogramjának részeként valósult meg a Tempus Közalapítvány támogatásával. A 2008/2009-es tanévben indult, hat országot érintő, angol nyelvű projekt tartalmáról, a tapasztalatokról Molnár András nyelvtanárral, a projekt vezetőjével beszélgettünk.

- Mit takar a pályázat neve? Mit jelent a CEECONOMY rövidítés?
A CEECONOMY egy mozaikszó, a Central and Eastern European Economy kifejezésből származik, s a projekt tartalmára, a közép - és a kelet-európai országok gazdasági életére, illetve annak együttműködésére utal.

- Az Önök iskolája is gazdasági jellegű. Ezért is pályáztak erre a projektre?
Tulajdonképpen véletlenül kerültünk be a 6 résztvevő ország közé, ugyanis az egyik partnerintézmény, egy győri szakközépiskola visszalépett, s mi jutottunk be - természetesen pályázati úton - helyettük, mondhatni az utolsó percben.

- Kik voltak a projekt résztvevői?
Középiskolás diákok és tanáraik 6 EU-s országból.  Rajtunk kívül az ausztriai Linzből, a csehországi Táborból, a lengyelországi Pulawyból, a szlovákiai Martinból és a romániai Arad városából kerültek ki az együttműködő intézmények.

- Mi volt a projekt fő célja?
Elsősorban a résztvevő országok gazdasági és kulturális életének minél alaposabb megismerése, a földrajzi és történelmi ismeretek bővítése - mindez természetesen az idegen nyelv gyakorlásával egybekötve, hiszen a munkanyelvünk az angol volt. De új barátságok kötése, kapcsolatok kialakítása is fontos célja volt a találkozásainknak.

- Hogyan valósították meg a célkitűzéseiket?
Évente 2-3 alkalommal közös találkozókat szerveztünk a különböző országokba. Általában egy hetet töltöttünk külföldön, hogy megismerkedhessünk a partneriskolákkal és városokkal, azok szűkebb környezetével, a fővárosokkal. Számos kiránduláson, üzemlátogatáson, sport programon, vetélkedőn vettünk részt, és minden egyes országban tanultunk néhány fontos szót és kifejezést a vendéglátóink anyanyelvén is.
A külföldi találkozók között pedig a diákok azokon a feladatokon, piackutatási felméréseken, illetve prezentációkon dolgoztak, amelyeket az egyes találkozókon kaptak, s amelyeket online küldtek el adott határidőre, vagy tettek fel a projekt honlapjára, illetve adtak elő egymásnak a következő alkalommal.

- Említene néhány példát a konkrét feladatokra?
Természetesen. Az első találkozónkon, melyet Lengyelországban, Pulawyban tartottunk, minden résztvevő intézmény prezentáció keretében bemutatta a saját országát, városát, iskoláját és összeállított egy játékos vetélkedőt is, melynek célja az volt, hogy a többiek minél többet megtudjanak a másik partnerről.
De a tanulók készítettek prezentációkat az egyes országok jelenlegi gazdasági szerkezetéről, a vállalkozási és üzleti lehetőségekről, a cégalapításról, a logisztikáról és szállítmányozásról, a reklámokról, a marketingről stb. Volt olyan feladat is, hogy egy megadott időszakban meg kellett tudakolni bizonyos termékek és szolgáltatások árát ( pl. 1 kg banán, 1l tej, 1kg kenyér, 1l benzin, 1 férfi hajvágás, 1 havi átlagfizetés stb. ) és át kellett számítani euróra, majd pedig az eredményeket összehasonlítani.
Tartottunk videó konferenciát, és kiállítást is szerveztünk mind a hat iskolában azokból a jellegzetes tárgyakból, prospektusokból és könyvekből, amelyeket kimondottan ebből a célból ajándékoztak egymásnak a résztvevő intézmények.

- Összesen hány tanuló vett részt a projektben az Önök iskolájából?
Külföldre több mint 20 diákunk jutott el, főként a 11. évfolyamról, de volt 13. évfolyamos résztvevőnk is. A projektbe helyi szinten azonban ennél jóval több tanuló is bekapcsolódott. A diákok munkáját rajtam kívül angol szakos kollégáim, Fodor Zsanett, Németh Éva és Tóthné Pál Gabriella segítette, felváltva ők kísérték a résztvevőket az utazások során. A feladatok előkészítésébe azonban a tantestület más tagjai is bekapcsolódtak.

- Melyek voltak a legérdekesebb programok?
Nehéz kiemelni egy-két eseményt, mert minden helyszínen voltak nagyszerű rendezvények és kirándulások. Nem egy olyan városban vagy tájon megfordultunk, ahová azóta én már a családommal is visszatértem, mert annyira megnyerte a tetszésemet. Felejthetetlen élmény volt a havas Tátra, Prága és a csodás cseh kisvárosok, mint például Cesky Krumlov, a festői szépségű Linz vagy Salzburg, a barangolás Erdélyben, a Drakula kastély és még sorolhatnám. Érdekes volt az üzemlátogatás a KIA-gyárban, Zsolnán, vagy a Budweiser sörgyárban, Ceske Budejovicében, de a linzi partneriskola szalagavató bálja is, mely előtt még táncoktatásban is részesültünk, szintén emlékezetes marad. Jó volt megkóstolni a különböző országok jellegzetes ételeit is. A diákok élvezték a közös discókat, esti programokat, beszélgetéseket.
 Összességében elmondhatom, hogy mindnyájan rengeteget tanultunk ezekből a találkozókból, sok szép élménnyel gazdagodtunk.

- Most, hogy lezárult a projekt, mi a további tervük? Lesz-e folytatás?
Igen, októberben folytatjuk a csehországi Táborral a partnerségi kapcsolatot. Néhány napra kölcsönösen ellátogatunk 11-12 diákkal egymáshoz, a pontos programot augusztus végén egyeztetjük. De a többiekkel sem szakad meg teljesen a kapcsolatunk, jönnek-mennek az e-mailek, az üzenetek a közösségi oldalakon.
Őszintén remélem, hogy ez a projekt nagyban hozzájárult egymás kultúrájának és gazdaságának jobb megértéséhez, örök barátságok létrejöttéhez, és tovább motiválja a diákokat az idegen nyelvek tanulására, melynek különösen fontos a szerepe napjainkban.

- Végezetül szeretnék gratulálni, hisz úgy értesültem, hogy az elmúlt év végén ön és az iskolája elnyerte az Európai Minősített eTwinning Projekt kitüntető címet, ami mindenképpen a kiváló munkájuk elismerését jelenti. További sok sikert kívánok!

(Forrás:www.papa-ma.hu)