Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

" Ma nem tanulni jöttünk. Ma szívünk ünnepel. "

Az iskola konferenciaterme zsúfolásig megtelt. Közel száz kolléga foglalt helyet. Most egy pillanatra letettük a krétát, a vonalzót, az osztálynaplót, a kísérleti eszközöket. Nem figyeltük a csengő hangját, nem mi irányítottuk az eseményeket. Most minket ünnepeltek.

Ünneplőbe öltözött diákok vonultak be, szépen sorban, csendben. Lehet, hogy órán ők se mindig ilyen fegyelmezettek, de most miattunk vannak itt, most ünnep van.

Meghatottan hallgattuk a nekünk szóló szép gondolatokat, verseket, dalokat. Halkan szólt a gitár. Olyan békés, nyugodt volt minden. Egy pillanatra elfelejtettük a hétköznapok küzdelmeit, az óráról órára elfelejtett házi feladatokat, az éppen elégséges feleleteket, a sok (talán nem hiábavaló) korholást. Nem gondoltunk a kijavítandó dolgozatokra, az ügyeletre.

Azért volt, aki most is izgult: Tünde néni és Éva néni, akik a műsort összeállították. Szemükkel kísérték tanítványaikat, figyelték, hogy pontosan mondják-e a szöveget, időben kezdik-e a dalt, jól fogják-e le a húrokat a gitáron.

Karnerné Pethő Katalin igazgatóhelyettes szólt az iskolavezetés nevében a tanárokhoz. Felidézte a pedagógusnap történetét, az országonként eltérő időpontban tartott ünnepet.

A pedagógus nap igazi globális ünnep, annak ellenére, hogy országonként eltérő időpontokban ünneplik meg. Nálunk most, Törökországban novemberben, az USA-ban május hónapban, Kínában szeptemberben. Van olyan ország, ahol a pedagógusok köszöntése egyben munkaszüneti nap.

Az ünnepek nélkülözhetetlenek életünkben. Különös periodikával vannak jelen, lelki életünket erősítik, élményt jelentenek, gondolatokat megfogalmazására ösztönöznek, érzelmeink szabadulnak fel. A mai nap ünnepi jellegét az fokozza, ahogyan azt megéljük.

A munkanapok mellett megállunk egy rövid időre, magunk között vagyunk együtt, egymásra figyelünk. A közös ünnep kellemes érzése remélem, majd tovább él a hétköznapokban, amely erősíti összetartozásunkat. Ezért is tartjuk meg minden évben hagyományszerűen a pedagógus napot.

A pedagógus egész lényében az. Úgy tűnik, hogy a mosoly, a gyermekek, fiatalok iránti nyitottság, a törődés, az adni tudás és akarás személyiségünk legmélyebb, legjellemzőbb tulajdonságává válik.

Sokan emlékszünk olyan pedagógusokra, akit szerettünk, s akit szerettünk, annak a tanítására is nyitottak voltunk. Csodálhatnak, elismerhetnek azért, amit tudunk, de szeretni azért a kapcsolatért szeretnek, ami kialakul a tanár és tanítványa között. Ez a kapcsolat alapozza meg majd a tudomány, a tudás iránti szeretet is.

Nekünk is voltak mintáink, s mi magunk is minták, modellek vagyunk környezetünknek. A minták így hagyományozódnak. Így épülünk mi egymásból, egymástól, pedagógusok. A legfontosabb kérdés, mit adunk mi egymásnak?

- átadjuk a tudást, amit mi már megszereztünk,

- egymás iránti érdeklődést, megértést,

- megosztjuk örömünket, lelkesedésünket, amely átragad,

- átadjuk jókedvünket, átadjuk tulajdonságainkat és gondolkodásmódunkat, miközben mi is kapunk.

Minderre a szeretet tesz képessé bennünket. Az önzetlenség, odaadás, lelkesedés, bizalom, a példa értéke áthagyományozódik mindenkire, aki a diákok környezetében szorgoskodik, aki a jövőt építi a pedagógia eszközeivel.

Ha értéknek tartod, hogy annak idején valaki megtanított pontosan kerekíteni az á-t, összeolvasni az l és az ó betűt, hátrafelé is elvégezni a guruló átfordulást, kivonni a kisebbet a nagyobból, megfigyelni a csírázó magot, megkülönböztetni a dó hangot a rétől,

- ha fontosnak tartod a tudást a vizsgák után is,

- ha nem mindig a tévét rágcsálod műsorzárásig,

- ha nem telik el napod olvasás, gondolkodás, valamire vagy valakire való őszinte rácsodálkozás nélkül,

- ha érdekel a nyíló virág és a nyiladozó értelem,

- ha úgy tudsz adni, hogy nem számolod, mit kapsz cserébe,

- ha van célod, amelyhez járható utat keresel és találsz,

- ha nemcsak ítélkezni tudsz, hanem megérteni és segíteni is,

- ha kudarcot vallva magadba nézel azt kutatva, te mit vétettél, mit mulasztottál, - ha tolerálod az öntudatos kamasz karcos véleményét,

- ha kiállod a kritikát a megtorlás és a bosszú szándéka nélkül,

- ha nyitott vagy, igazságos, lelkiismeretes, de van humorod is,

- ha egész lényed nyugalmat, biztonságot, szeretetet áraszt,

- ha természetesnek tartod, hogy a tehetséges gyerekek előbb-utóbb túlszárnyalnak,

- ha nem hasonlítod szerény javaidat mások megszerzett vagyonához,

- ha elégtétel és fizetség számodra az osztódással szaporodó ismeretanyag és a semmi mással nem pótolható emberség, akkor és csak akkor jó szívvel fogadd el a feléd nyújtott kezeket, a virágcsokrokat, hiszen pedagógusnap van. És örülj, mert az igazán neked való pályát választottad!

A tanév során kiemelkedő munkát végzett kollégák jutalomban részesültek. A délután üdítő és pogácsa mellett kötetlen beszélgetéssel ért véget.

A Városi Pedagógus Napi ünnepséget a Szent István Római Katolikus Általános Iskola új aulájában rendezték meg. Az Erkel iskolások műsora után Unger Tamás alpolgármester úr köszöntötte az ünnepelteket. Beszédében kihangsúlyozta a pedagógus személyének fontosságát. Beszélt az oktatási intézményekben az elmúlt években végrehajtott nagyberuházásokról.

A városi ünnepség végén a Pedagógus szolgálati emlékérmeket osztották ki. A díjakat dr. Áldozó Tamás polgármester adta át. Kitüntetésben részesült iskolánkból: Agócsné Varga Zsuzsanna, Hári Jánosné, Padosné Fazekas Mária.

„Vezesd őket, utat ne tévessz,

S magadhoz mindig hű maradj,

Mert élen állsz, és messze látszol,

Sose feledd: példa vagy!”

Nagy László