A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA

Beküldve: 2012. június 4. - 12:43

 

Ma, június 4-én, a NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJÁN Trianonra emlékeztünk az iskolarádió segítségével. A műsort Bartosné Illés Zsuzsanna tanárnő állította össze. A faliújságon is megjelentek a Trianonnal kapcsolatos korabeli plakátok.

TRIANON

Tisztelt Tanárnők! Tisztelt Tanár Urak! Kedves Diákok!

Ma, június 4-én a trianoni békediktátum aláírásának gyásznapjára emlékezünk.

A műsor a Magyar feltámadás CD „Elindultam szép hazámból" című dalával kezdődött. Majd Sajó Sándor 1910-ben írt költeményéből hallottuk az általa megfogalmazott nemzetféltést.

    Bartoné tanárnő szövege rávilágított az akkori események szörnyű következményeire:

A magyarok aggodalmai a következő évtizedben fokozódtak. De a békekonferencia rendkívül súlyos ítéletére senki nem gondolt.

    1920. június 4-én a Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon palotában a magyar kormány képviselői kénytelenek voltak aláírni az első világháborút hazánk számára lezáró békét. Az ezeréves fennállását alig 25 évvel korábban ünneplő történelmi Magyarország felbomlott. Hazánk területének több mint kétharmad részét vesztette el. 18 millió 200 ezer lakosából 7 millió 900 ezer maradt az új határokon belül. A Kárpát-medencei magyarság 32,5%-a, tehát minden harmadik magyar a trianoni határokon túlra került. A 3 millió 300 ezerből több mint másfél millióan az új határok mentén, zárt tömbben éltek. Különösen fájdalmas és megmagyarázhatatlan a színmagyar területek elszakítása!

A Kárpá-medence természet adta gazdasági, geopolitikai egységét is szétszabdalta a Versailles-i döntés. A korábbi Magyar Királyság termőföldjének 61%-a, a faállományának 88%-a, a vasúthálózat 62%-a, a kiépített utak 64%-a, a nyersvas 83%-a, az ipartelepek 55%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába.

     A politika a sportot is befolyásolta. 1914-ben Magyarországnak ítélték az 1920-as olimpia rendezési jogát. Hazánk nemhogy rendező, résztvevő sem lehetett, mivel az 1920-ban Antwerpenbem megtartott olimpiai játékokon az első világháború vesztes országainak sportolói nem versenyezhettek.

A „Felvidéki táj" című dal hangzott fel a Kárpátia együttes Hősi énekek CD-jéről.

Bartosné Illés Zsuzsanna tovább folytatta az emlékezést:

Hogyan emlékeztek a kortársak a békediktátum aláírásának napjára? A Pesti Napló így tudósított: „A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, a tovahömpölygő hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették.

A mulatóhelyek zárva voltak, a vonatok, kocsik megálltak, s a munkások letették a szerszámot ezen a fekete pénteken."

Egy diák visszaemlékezése: „ Tíz órakor növénytanóra kezdődött. A tanár úr alakja most is pontosan jelent meg az ajtóban. Felment a katedrára, beírt a naplóba, de nem kezdte meg a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fejjel meredt maga elé.  ...és akkor megkondultak a harangok. A tanár úr felakasztotta a térképállványra a Magyar Szent Korona országainak térképét, és inkább magának, mint nekünk, ennyit mondott: - Elvégeztetett. Ötvennégyen voltunk, ötvennégy 14 éves magyar fiú. A Golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra, és elkezdtünk sírni. Nagy-Magyarország keresztre feszítésének napja volt: 1920. június 4. péntek."

„Csonka-Magyarországon" a mindennapok részévé vált a „rabló békére" való emlékezés. Az írók, költők különösen érzékenyen reagáltak az ország megcsonkítására. Irodalmi művek sora elevenítette fel a területi elcsatolások miatti, csaknem valamennyi magyar családot érintő, fájó és elfogadhatatlan veszteségeket.

József Attila: Nem, nem, soha! című verse hangzott el.

1945-től 2002-ig ezt a költeményt kihagyták a József Attila-kötetekből!

1922-ben mutatták be a Hamburgi menyasszony című operettet az Erkel (akkor még Városi) Színházban. Egyik dalbetétje, a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, Trianon miatt vált rendkívül népszerűvé, a kor leghazafiasabb költeményének számított. A II. világháború végétől betiltották, csak a rendszerváltoztatástól vált ismét hallgathatóvá.

 

Mi is meghallgattuk a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dalt a Magyar feltámadás CD-ről.

 

A Prónay és Héjjas vezette különítmények fegyveres akciói nyomán, és az olasz diplomácia támogatásával Sopronban és környékén népszavazást tarthattak. A lakosság kétharmada a Magyarországhoz való tartozás mellett voksolt. Sopron a „leghűségesebb város", Szentpéterfa a „leghűségesebb falu" kitüntető címet kapta. Nagyon sok leghűségesebb településünk lehetne, ha a győztes nagyhatalmak engedélyezték volna, hogy a többi elcsatolt területen szintén tarthassanak népszavazást.

„Magyar az, akinek fáj Trianon" - vallotta Karinthy Frigyes.

Trianon sokkhatását a 21. századra sem tudta kiheverni a magyar nemzet. Trianon sebe fáj, most is nagyon fáj. Az igazságtalan békediktátum máig tartó viszályok magját hintette el Közép-Európában. A Szlovákiában, Romániában, Szerbiában megnyilvánuló magyarellenesség jó néhány példáját tudnánk felsorolni az utóbbi évek, sőt az elmúlt hetek történéseiből.

A trianoni határokon túlra került több mint 3 millió magyart kell ma magyarságában megtartani. Ebben segít a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel. Az országgyűlés 2010 májusában elfogadott törvénye június 4-ét, a magyar történelem szomorú dátumát, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A jogszabály kimondja, hogy: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme."

Tisztelt Hallgatóság!

Ismerjük meg alaposan nemzetünk múltját, emlékezzünk közös történelmünkre, és ne feledjük soha Trianont!

Ezután Juhász Gyula: Trianon című verse hangzott el.

A megemlékezés végén az osztálytermekben és a tanáriban egyaránt állva hallgattuk a Székely Himnuszt.

Köszönjük Bartosné Illés Zsuzsanna tanárnőnek és a közreműködő diákoknak a rendkívül szívhez szóló műsort!