A múlt héten a 9/E osztály varázslatos kirándulást tett. Kám községet elhagyva a Jeli arborétumba érkeztünk. Aminek az elnevezése újabban JELI VARÁZSKERT. És valóban elvarázsolt bennünket a látvány, az illatok.
A többségében savanyú talajt kedvelő, cserjést alkotó fajokat havasszépe vagy havasirózsa néven emlegetik. (Bár a rózsához semmi köze!) A rhododendron kifejezés csupán az utóbbi időben vált divatossá. A rhododendronok népes nemzetségének jelenleg megközelítőleg 1300 faja ismert. Ezeknek több mint fele Délnyugat-Kína hegyvidéki tájain és Tibet határán, továbbá a Himalája keleti részén él.
A kialakított ösvényeken járva úgy érezhettük, hogy valamelyik mese díszleteibe csöppentünk. Az egymást érő, bőséges virágot ontó rhododendronok csodálatos színekben pompáztak. A fehértől a sárgán, narancssárgán át a liláig. Szerencsére nem mindegyik ugyanakkor nyílik. Így láttunk bimbósat, virágzót, és már hervadót is. Igazi erdei varázslat volt.
Még a fiúkat is rendkívül megfogta a szemet gyönyörködtető látvány, telefonnal képeket készítettek róla, és volt, aki ígérte, hogy a családját is elhozza erre a varázslatos helyre. Dr. Nagyné Szentmiklósi Éva, az osztály biológiatanára fáradhatatlanul magyarázott a diákoknak. Az osztályba mezőgazdászok és erdészpalánták is járnak, így egyúttal megfigyelhették a biológiai sokszínűséget és az arborétumban található fákat, egyéb növényeket. Gyönyörű fenyőket (balkáni selyemfenyőt, jegenyefenyőt, szerb lucot, kínai mamutfenyőt), nyírfákat, tölgyeket láttunk. A fák tövében csillagmoha, ágaikon zuzmó. A vízparton erdei pajzsikát, tiszafát, magnóliát, még bambuszt is megnézhettünk. A domboldalban erdei harangvirágot, gyűszűvirágot lebbentett meg a szellő. Éppen virágzott az erdei szeder is. Az angolszászok által karácsonykor oly kedvelt magyal is megbújt a hatalmas fák tövében, épp úgy, mint a sárga pillangós virágú zanót.
Amiről az iskolapadban ülve a könyvekből tanultak, az most mind itt volt előttük a maga valóságában. Így alkot szerves egységet az elmélet és a gyakorlat.
Az arborétumban a fenyők szűrt fényt, megfelelő párás klímát biztosítanak az alájuk ültetett rhododendronoknak.
A kertet „Dr. Ambrózy-Migazzi István (1869-1933) botanikus, dendrológus, az örökzöldek közép-európai terjesztője és apostola alakította ki.
Jelmondata volt: „SEMPER VIREO” – örökké zöldellek.
Az örökzöldek közép-európai télállóságát a malonyai arborétum (ma Szlovákia, nyitrai kerület) megteremtésével bizonyította be. Kertépítési tálentumát az egész társadalom gyönyörködtetésére a vasi-hegyháton létesített tájkert, a jeli arborétum bizonyítja.
Munkásságát a háború után megalakult állami erdőgazdaság, majd annak jogutódja, a Szombathelyi Erdészeti Rt. folytatta, biztosítva ezzel a tudományos kutatások mellett a meglévő értékek megőrzését és a pihenni vágyók felüdülését.” – a fenti szöveget az emlékoszlop előtt olvashatjuk, amit a Szombathelyi Erdészeti Rt. állíttatott 2000 májusában.
Ugyancsak emléktábla őrzi Dr. Nagy László munkásságát, akinek az arborétumot köszönhetjük: „Dr. Nagy László erdőmérnök Ambrózyt értékelve, kertalapító kezdeményezését 2 HA-ról 76 HA-os arborétummá tette. Évtizedekre megtervezett és kiharcolt egy egyedülálló növényegyüttest: kontinensek növényvilágát reprezentáló gyűjtemények, „óriások erdeje”, egzótakísérletek, havasszépe 300 változatban.”
A hatalmas gyűjteményt végigjárva megcsodáltunk faóriásokat, átkeltünk csordogáló patakon, láttunk tóban „térdig” álló fákat, közelről megnéztük a vízből merített ebihalakat. Felmásztunk a kilátóhoz, leereszkedtünk a meredek lépcsőn. És szívtuk magunkba a különleges illatokat.
Végül a virágos gróf önvallomását olvashattuk az arborétum szomszédságában lévő Ambrózy sírkertben, ahol az örökzöldek apostola nyugszik:
„Mennyivel boldogabb a névtelenség, mint a rang és az istenverte társadalmi kötelezettségek. Ezért gondolom, hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem. Ha leszek a virágos gróf, a bolond.”
gróf Ambrózy-Migazzi István
A kirándulást az Ambrózy-Migazzi István emlékházban fejeztük be, ami 2006 óta látogatható. Itt a gróf életéről, a malonyai kísérletről, Jeli újjászületéséről kaptunk információt. Megnézhettünk néhány személyes tárgyát, bútorát, illetve kiállították az arborétumról szóló könyveket is.