Pápai Gazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Egy kanadai reklámszakember kezdeményezése nyomán minden év novemberének utolsó péntekén, ebben az évben 25-én tartják a Nemzetközi Vásárlásmentes Napot. Az ötlet gazdájának elege lett abból, hogy életét azzal tölti: rábeszél más embereket olyan dolgokra, amikre valójában nincs is szükségük.A kampány az 1990-es évek elején, Kanadában kezdődött, aztán angol nagyvárosokban, majd más országokban is elterjedt a túlzott fogyasztás elleni nap. Az akciót persze nem véletlenül időzítették éppen karácsony előtti időszakra: ez az a periódus, amikor a szokásosnál is több, haszontalan, illetve felesleges holmira költjük el a pénzünket - még ha ajándéknak szánjuk is. Az akciónap kiötlői leginkább arra kívánják ráébreszteni az embereket, hogy túlzott vásárlás nélkül is jól érezhetik magukat, és meghitté tehetik a karácsonyi ünnepet.
A kezdeményezés a már-már betegessé váló vásárlásmánia mellett arra is fel kívánja hívni a figyelmet, hogy a világ lakosságának 20 százaléka éli fel a Föld készleteinek 80 százalékát. A gazdag országokban a fogyasztási szokások miatt túl nagy arányban vesznek el a földi javakból. A reklámok pedig az emberek elégedetlenségét és mohóságát erősítik azzal, hogy elhitetik: akkor lesznek boldogok, szépek, naprakészek, ha minél több tárgyat birtokolnak.
A hirdetések által közvetített ideálok, melyek már kiskorunk óta befolyásolják világképünket, arra ösztönöznek, hogy minél több, minél gyorsabban és minél drágábban kielégítendő szükségletünk legyen. Mindeközben elterelődik a figyelem arról, hogy a fogyasztói boldogságérzetet fenntartó termékek előállítása többnyire hosszú távon fenntarthatatlan mértékben veszi igénybe környezetünket. A kényszerből-szórakozásból megvásárolt holmik nyersanyag- és energiaigénye, a csomagolt termékek fogyasztásával keletkező szemét mennyisége és a szállításukkal kibocsátott különböző szennyezések mára az ökológiai katasztrófa súlyosbodásának első számú okaivá nőtték ki magukat.
A túlfogyasztás jelenségének komolyságát jól mutatja az Ökológiai Lábnyom fogalma, amely megmutatja, hogy az egyes emberek életmódjukkal a Föld mekkora részét veszik igénybe, hány hektár terület tartja el őket jelenlegi fogyasztási szintjükön. Az ökológiai lábnyomok összehasonlításából kiderül, hogy ha mindenki olyan mértékben fogyasztana (energiát, nyersanyagot, stb.) mint például az Egyesült Államok polgárai, akkor a Föld lakosságát ellátandó 6 darab Földre volna szükség. Ha mindenki olyan nagy lábon élne, mint egy átlagos magyar, akkor három bolygóra volna szükségünk, vagy ezen a Földön csak harmadennyien férnénk el.

A "Ne vásárolj semmit!" naphoz bárki szabadon csatlakozhat. A nyugati nagyvárosokban ilyenkor megpróbálják otthon hagyni pénztárcájukat az emberek. A Magyarországon öt éves hagyományra visszatekintő akciónap szervezői a magyar vásárlókat is arra buzdítják, hogy támogassák a fogyasztói böjt e nemzetközi ünnepét, és legalább egy napra lépjenek ki a valamennyi környezeti, pszichológiai és politikai gondunk forrásául szolgáló krónikus túlfogyasztás társadalmából.
Az akcióban részt vevő szervezetek nem szegénységet, nem nélkülözést prédikálnak, csak arra bíztatják az embereket, hogy ne legyenek mindig "Kedves vásárlók" és "Tisztelt fogyasztók"! Arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy nagyobb kritikával kellene kezelnünk fogyasztói igényeinket, illetve, hogy a boldogságot, a megelégedettséget nem a boltokban, s főleg nem azok között a dolgok között találjuk, amelyeket a hirdetések kínálnak.

Kapcsolódó galériák